ügyvezető igazgató, alapító és társtulajdonos

• Amerikai típusú életrajz megtekintéséhez kattintson ide.

Prószéky Gábor 1954-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte, majd az ELTE Természettudományi Karának Programozó matematikus szakára nyert felvételt. Az 1979-ben befejezett szak folytatásaként 1981-ben Programtervező matematikus, valamint 1982-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karának Általános és alkalmazott nyelvész szakán is diplomázott. 1994-ben szerezte meg a nyelvtudomány kandidátusa, majd 2005-ben az MTA doktora címet.

1981-től öt évig az MTA Zenetudományi Intézetében volt tudományos ösztöndíjas, majd munkatárs, ahol a számítógépes nyelvészeti módszerek zeneelméleti alkalmazásaival foglalkozott. 1986-ban alapító tagja lett az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Számítástechnikai Osztályának, ahol tudományos főmunkatársként, majd főtanácsosként éveken át részt vett a könyvtár számítógépes dokumentációs rendszerének kidolgozásában és megvalósításában. Már egyetemi éveitől kezdve számos kutatóhelyen (többek közt az SZKI-ban, a KSH ÁSZSZ-ben, az MTA SZTAKI-ban és a SZÁMALK-ban) működött közre az ott folyó, számítógépes nyelvészeti alkalmazásokat érintő kutatásokban. Az 1980-as évek elejétől az MTA Nyelvtudományi Intézetében folyó magyar mondattani kutatások aktív közreműködője, emellett a kezdetektől, 1983-tól hosszú időn keresztül az Intézet Lexikográfiai Osztályán készülő Akadémiai Nagyszótár projektumnak számítástechnikai szakértője. 1987-ben részt vett az amerikai Stanford University számítógépes nyelvészeti témákkal foglalkozó nyári egyetemén, majd 1988-ban ösztöndíjjal hosszabb időt töltött a Helsinki Egyetem Számítógépes nyelvészeti tanszékén, valamint a finn SITRA alapítvány számítógépes nyelvészeti kutatócsoportjánál. Az 1980-as évek végén számítógépes nyelvészeti szakértőként külföldi kutatásokban is közreműködött, többek közt az Európai Közösség gépi fordítással foglalkozó DLT, majd az intelligens tudásbázis-kezeléssel foglalkozó DISNET projektjeiben.

Prószéky számos előadást tartott nemzetközi konferenciákon, valamint meghívott elaődóként külföldi és belföldi egyetemeken (elsősorban Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, Szlovéniában és Spanyolországban). Az Európa Tanács és az Európai Közösség számítógépes nyelvfeldolgozással kapcsolatos munkaértekezleteinek gyakori meghívottja szakértőként, illetve meghívott előadóként. Aktív részt vállalt az 1988-as budapesti COLING, majd a szintén Budapesten 1996-ban megrendezett ELSnet Summer School, az 1998-as montreali COLING, az 1999-es budapesti EUROSPEECH, a 2001-es bulgáriai RANLP, a 2003-as budapesti EACL, valamint a 2005-ben szintén Budapesten rendezendő EAMT nemzetközi számítógépes nyelvészeti konferenciák szervezésében.

1981 óta az ELTE TTK és az ELTE BTK különböző tanszékein (Numerikus és gépi matematika tanszék, Számítástechnikai tanszék; Elméleti nyelvészet tanszék, Mai magyar nyelv tanszék, Néprajzi tanszék, Könyvtártudományi tanszék, Fordító- és Tolmácsképző Központ), valamint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán a Budapesti Műszaki Főiskolán és a Pécsi Tudományegyetemen oktatott, illetve oktat az emberi nyelvek gépi feldolgozásával kapcsolatos tárgyakat (Számítógépes nyelvészet, Számítógépek nem-numerikus alkalmazása, Nyelvfeldolgozás, A magyar nyelv és a számítógép). 2000 óta oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem újonnan alakuló Információs Technológiai Karán, 2005 óta egyetemi tanárként. 2006 óta a kar dékánhelyettese. A nyelvtechnológia többek közt Prószéky munkája nyomán vált az egyetemen folyó informatikaképzés egyik speciális oktatási irányává. Ezt mutatják A nyelvtechnológia alapjai, A nyelvtechnológia eszközei és nyersanyagai és a Számítógépes fordítás és fordítástámogatás című tárgyak, valamint a PPKE ITK doktori iskolájának nyelvtechnológiára specializálódott szakirányán kutató doktoranduszok egyre növekvő száma.

Több mint 100 tudományos publikációja mellett három könyvet írt. 1989-ben jelent meg a Számítógépes nyelvészet című, több száz oldalas átfogó mű, mely a természetes nyelvek számítógéppel való kezelhetőségének és feldolgozásának vizsgálatával foglalkozik. Az ezredfordulóra jelent meg második, a hazai nyelvtechnológiai kutatások és alkalmazások helyzetét összefoglaló műve, a kutatótársával közösen írt Számítógéppel emberi nyelven, 2005-ben megjelent harmadik könyvének címe pedig A nyelvtechnológia (és) alkalmazásai.

Prószéky Gábor vezetőségi tagja a European Language Resources Association-nak, de tagja többek között az Association for Computational Linguistics-nek, az European Association of Machine Translation-nek, valamint az MTA Informatikai Bizottságának, az MTA Nyelvtudományi Bizottságának és Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottságának. Az MTA Szótári Munkabizottságának 2006 óta elnöke is. Tanácsadó-testületi, illetve szerkesztőbizottsági tagja az Across Languages and Cultures, a Magyar Orvosi Nyelv és a Fordítástudomány című tudományos folyóiratoknak.

Prószéky egyik létrehozója, valamint kezdettől fogva igazgatója a MorphoLogic cégnek, mely az egyetlen kizárólag számítógépes nyelvészettel foglalkozó intézmény hazánkban. Az 1991-es alapítás óta sok, a nyelvfeldolgozásban jártas hazai kutató csatlakozott a céghez, mely ma mintegy huszonöt főt számlál. A vállalkozás kutatójellegénél fogva sok jelentős hazai (IKTA, NKFP, GVOP stb.) és nemzetközi (Copernicus, STREPS, NWO stb.) K+F projektben vesz részt. Prószéky Gábor kutatásai eredményeképpen létrejött egy speciális nyelvleíró formalizmus, és ennek különböző gépi megvalósításai, valamint az ezekre épülő különféle alkalmazások: szóalaktani elemző és generáló, lemmatizáló, helyesírás-ellenőrző és elválasztó programok, egy- és többnyelvű szótárprogramok, valamint nyelvtani ellenőrző és mondatelemző rendszerek − elsősorban, de nem kizárólag a magyar nyelvre. A MorphoLogic cég 1993-ban és 1996-ban elnyerte a Compfair számítástechnikai kiállítás vásárdíjait, 1999-ben pedig az Európai Unió információtechnológiai díját, az IST Prize-t. 2004-ben az ezzel a díjjal eddig kitüntetett 200 európai termék közül a MoBiMouse szótár-technológiát a Euro-CASE az utóbbi évtized tíz legjelentősebb innovációja közé választotta.

Tudományos munkásságáért a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 1995-ben Kalmár László-díjjal jutalmazta. A Magyar Köztársaság elnöke tevékenységéért 2000-ben Széchenyi-díjjal tüntette ki. 2002-ben az Informatikai Vállalkozások Szövetsége az Év informatikai menedzserének választotta. 2005-ben a Magyar Alkalmazott Nyelvészek Egyesületétől megkapta a Brassai Sámuel-díjat, az informatikai minisztertől pedig a Magyar Informatikáért szakmai érmet.

E-mail küldése Prószéky Gábornak itt.
Publikációk megtekintése itt.