A főnevek ragozása
A főneveket az egyes szám alanyeset és a többes szám részeshatározó eset végződése alapján öt ragozási típusba (I-V) osztjuk, amelyeken belül további altípusokat: összesen 12 ragozási paradigmát különböztetünk meg. A (*)-gal jelölt esetekben a végződés előtt mássalhangzó változás (t > č, d > dž) történik.
| Egyes szám
|
|||||||||||||
|
|
ragozás
|
I
|
IV
|
II
|
III
|
V
|
|||||||
|
|
tő
|
(i)a
|
(i)u
|
(i)o
|
ė
|
i
|
i
|
||||||
|
|
nem
|
h
|
h
|
n
|
n
|
n
|
h
|
h
|
n
|
||||
|
|
paradigma
|
1.
|
2.
|
3.
|
4.
|
5.
|
6.
|
7.
|
8.
|
9.
|
10.
|
11.
|
12.
|
| eset
|
kérdés
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| nom
|
kàs?
|
dūm-as
|
vėj-as,
|
brol-is,
|
sūn-us
|
vais-ius
|
rank-a
|
žin-ia,
|
saul-ė
|
nakt-is
|
dant-is
|
akm-uo
|
ses-uo,
|
| g
|
kõ?
|
-o
|
-o, -io
|
(*)-io
|
-aus
|
-iaus
|
-os
|
(*)-ios
|
-ės
|
-ies
|
-ies
|
-en-s
|
-er-s
|
| d
|
kám?
|
-ui
|
-ui, -iui
|
(*)-iui
|
-ui
|
-iui
|
-ai
|
(*)-iai
|
-ei
|
(*)-iai
|
(*)-iui
|
-en-iui
|
-er-iai
|
| ac
|
ką̃?
|
-ą
|
-ą, -ią
|
-į
|
-ų
|
-ių
|
-ą
|
(*)-ią
|
-ę
|
-į
|
-į
|
-en-į
|
-er-į
|
| in
|
kuõ?
|
-u
|
-u, -iu
|
(*)-iu
|
-umi
|
-iumi
|
-a
|
(*)-ia
|
-e
|
-imi
|
-imi
|
-en-iu/-en-imi
|
-er-ia/-er-imi
|
| loc
|
kur̃?kamè? |
-e
|
-yje
|
-yje
|
-uje
|
-iuje
|
-oje
|
(*)-ioje
|
-ėje
|
-yje
|
-yje
|
-en-yje
|
-er-yje
|
| voc
|
!
|
dūm-e!
|
vėj-au!,
|
brol-i!,
|
-au!
|
-iau!
|
-a!
|
žin-ia!,
|
-e!
|
-ie!
|
-ie!
|
-en-ie!
|
-er-ie!
|
| Többes szám
|
|||||||||||||
| nom
|
kàs?
|
-ai
|
-ai, -iai
|
(*)-iai
|
-ūs
|
-iai
|
-os
|
(*)-ios
|
-ės
|
-ys
|
-en-ys
|
-er-ys
|
|
| g
|
kõ?
|
-ų
|
-ų, -ių
|
(*)-ių
|
-ų
|
-ių
|
-ų
|
(*)-ių
|
(*)-ių
|
(*)-ių, -ų
|
-en-ų
|
-er-ų
|
|
| d
|
kám?
|
-ams
|
-ams, -iams
|
(*)-iams
|
-ums
|
-iams
|
-oms
|
(*)-ioms
|
-ėms
|
-ims
|
-en-ims
|
-er-ims
|
|
| ac
|
ką̃?
|
-us
|
-us, -ius
|
(*)-ius
|
-us
|
-ius
|
-as
|
(*)-ias
|
-es
|
-is
|
-en-is
|
-er-is
|
|
| in
|
kuõ?
|
-ais
|
-ais, -iais
|
(*)-iais
|
-umis
|
-iais
|
-omis
|
(*)-iomis
|
-ėmis
|
-imis
|
-en-imis
|
-er-imis
|
|
| loc
|
kur̃?kamè?
|
-uose
|
-iuose
|
(*)-iuose
|
-uose
|
-iuose
|
-ose
|
(*)-iose
|
-ėse
|
-yse
|
-en-yse
|
-er-yse
|
|
Az egyes esetek legfontosabb funkciói
nom
1. A mondat alanya, a cselekvő személy: brólis dìrba ‘a bátyám dolgozik’
2. Az összetett állítmány névszói tagja: tù esì studeñtas ‘te diák vagy’
g
1. A cselekvés tárgya:
a) ige vonzataként: láukiu žiniõs ‘várom a hírt’; reĩkia pinigų̃ ‘pénz kell’
b) tagadó alakú tárgyas igék mellett: neturiù seser̃s ‘nincs lánytestvérem’; neskaĩtė knỹgos ‘nem olvasta a könyvet’
c) határozott számnévvel kifejezett mennyiség esetén: turiù dẽšimt lìtų ‘tíz litasom van’
d) határozatlan mennyiség esetén: pirkaũ píeno ’vettem (valamennyi) tejet’; pririñko úogų ‘bogyókat gyűjtött’
2. Jelző:
a) birtokviszony kifejezésekor: seser̃s knygà ‘a nővérem könyve’; Vìlniaus senãmiestis ‘Vilnius óvárosa’
b) valamely dolog, személy legfontosabb jellemzőjére utaló nem egyeztetett jelző: šil̃ko suknẽlė ‘selyemruha’; lietùvių kalbà ‘litván nyelv’
3. A cselekvő személy, alany:
a) logikai alany szenvedő melléknévi igenevek mellett: draũgės dovanóta vazà ‘a barátnőm által ajándékozott váza’
b) személytelen szerkezetekben a cselekvőre/logikai alanyra vonatkozó tagadás esetén: tė́vo nėrà namiẽ ‘az apa nincs otthon’
4. Cél (mozgást jelentő igékkel): važiúoju atóstogų ‘nyaralni megyek’
5. Jellemző (belső vagy külső) tulajdonságot kifejező összetett állítmány része: jìs yrà gerõs širdiẽs ‘ő jószívű’; jì yrà mė́lynų akių̃ ‘ő kék szemű’
d
1. A cselekvés tárgya (akire a cselekvés irányul, akinek javára, részére a cselekvés történik): dėkóti mótinai ‘köszönetet mond az anyának’; padė́ti draũgui ‘segít a barátnak’
2. Logikai alany:
a) személytelen igék mellett: vaĩkui rū̃pi šokolãdas ‘a gyereket a csokoládé izgatja’
b) a melléknév vagy melléknévi igenév általános (nem egyeztetett, semleges) alakja mellett: mergáitei liū̃dna ‘a leány szomorú’
c) nem egyeztetett határozói igenév mellett: ė̃jome líetui lỹjant ‘esőben mentünk’
3. Rendeltetés, cél: peĩlis dúonai ‘kenyérvágó kés’; rãdijo laidà šeiminiñkėms ‘háziasszonyoknak szóló rádióműsor’
4. Időtartam (időtartamot jelentő főneveknél): išvažiúoju saváitei ‘egy hétre utazom el’
ac
1. Tárgy: pàdavė knỹgą ‘odaadta a könyvet’; vẽda šùnį ‘vezeti a kutyát’
2. Időpontot vagy időtartamot kifejező időhatározó: pirmãdienį ‘hétfőn’; nãktį ‘éjjel’; vìsą diẽną ‘egész nap’
in
1. A cselekvés tárgya (ige vonzataként): rū́pinasi šunimì ‘gondoskodik a kutyáról’; džiaũgiasi darbaĩs ‘örömét leli a munkákban’
2. Eszközhatározó: válgo šáukštu ‘kanállal eszik’; važiúoju tráukiniu vonattal utazom’
3. Módhatározó: sùkasi ratù ‘körben forog’; paũkščiai skraĩdo būriaĩs ‘a madarak csapatokban repülnek’
4. Mozgás helyszíne: einù gatvè ’megyek az utcán’; mašinà važiúoja keliù ‘az autó az úton megy’
5. Időhatározó: laisvãlaikiu ‘szabadidejében’; vakaraĩs esténként’
6. Állapot:
a) ideiglenes állapot, munka, elfoglaltság: metùs dìrbau mókytoju ‘egy évig tanárként dolgoztam’
b) állapotváltozás: vanduõ pavir̃to vynù ‘a víz borrá változott’
7. Nem egyeztetett jelző: móteris gėlė́ta suknelè ‘virágmintás ruhát viselő asszony’
loc
1. Helyhatározó: gyvenù miestè ‘a városban lakom’; buvaũ tur̃guje ‘a piacon voltam’
2. Időhatározó (időtartamot, korszakot jelentő főneveknél): senóvėje čià bùvo ledýnai ‘régen itt gleccser volt’