Antraštiniai žodžiai

A címszó

 

 
Žodyne antraštiniai žodžiai išryškinami pusjuodžiais spaud­menimis ir pateikiami lietuvių kalbos abėcėlės tvarka. Lietuviškas tekstas (antraštiniai žodžiai ir iliustraciniai pavyzdžiai) yra kirčiuotas. Prie vardažodžių po antraštinio žodžio skliausteliuose nurodoma kirčiuotė, prie veiksmažodžių taip pat skliausteliuose – vienaskaitos ir daugiskaitos vienodos esamojo ir būtojo kartinio laiko trečiųjų asmenų formos, po to duodamos kalbos dalių pažymos (žr. „Sutrumpinimus“). Kur tai svarbu, toliau skliausteliuose pateikiamos su žodžio reikšme susijusios (stilistinės, gramatinės, žodžio reikšmę siaurinančios, žodžio vartojimo, valdomo linksnio pažymos ir kt.) nuorodos:

 A szótár a litván ábécé szerinti sorrendben kövérrel szedett címszavakból áll. A litván szövegekben (a címszavakban és a példákban) jelöljük a hangsúlyt. A címszót a névszóknál ragozási (hangsúlyozási) típusra utaló zárójelben lévő szám, igéknél ugyancsak zárójelben az – egyes és többes számban azonos – jelen idejű és múlt idejű 3. személyben álló alak, majd a szófaji megjelölés követi. (Lásd Rövidítések.) Ahol szükséges, ezután zárójelben a szó jelentésére vonatkozó (stilisztikai, nyelvtani, jelentésszűkítő, szóhasználati, az eltérő vonzatokat jelző és egyéb) magyarázatok állnak:
akéivos (1) fn tsz (Táj) látomás, fantom, kísértet

bijóti(s) (bìjo(si), bijójo(si)) i (g vonz) fél (vmitől)
Kai dviejų ar daugiau lietuviškų žodžių (darybinių sinonimų), esančių viename lizde, reikšmės vengrų kalboje sutampa, tai jie pateikiami greta ir atskiriami kableliu:

 Ha két vagy több azonos alapszóból képzett litván szó magyar jelentései egybeesnek, akkor ezek  egymás mellett, vesszővel elválasztva szerepelnek:
 

  
bubénti (bubẽna, bubẽno), bubė́ti (bùba, bubė́jo) i 1. dörög, zörög
Skliausteliai turi dvi reikšmes: 1. aukščiau jau minėtšjš (aiškinamšjš) reikšmę, 2. jei vartojami ir lietuvių, ir vengrų kalbų pavyzdžiuose, tai pastarieji reiškia ekvivalencijš:

 A zárójel kettős jelentésű: 1. a fent már említett magyarázó jelentésű, illetve 2. ha mind a litván, mind a magyar szövegben szerepel, akkor ekviválenciát jelöl:
atmérkti (praplė́šti) akìs tágra nyitja (kimereszti) a szemét
Lietuviškų žodžių vertimo sinoniminės ar artimos reikšmės skiriamos kableliu, skirtingos žodžio reikšmės – arabiškais skaitmenimis, o sangršžinių veiksmažodžių reikšmės – raidėmis a/, b/ ir t. t. Visiškas įvairių reikšmių ekvivalentiškumas ir pakeičiamumas žymimas ženklu (/). Kursyvu pateikti lietuvių pavyzdžiai su vengriškais atitikmenimis vienas nuo kito skiriami kabliataškiu.

Botanikos, zoologijos terminų atvejais po vengriškojo vertimo skliausteliuose pateikiamas lotyniškasis ekvivalentas.

Po žodžių reikšmių pateikiami pastovūs žodžių junginiai, pasakymai, frazeologizmai (po ženklo ◊) arba sudėtiniai pavadinimai (po ženklo Δ).

Homonimai (to paties pavidalo, bet skirtingos reikšmės žodžiai) atskiriami romėniškuoju skaitmeniu. Homonimams nepriklauso skirtingai kirčiuojami žodžiai, taip pat skirtingai asmenuojami veiksmažodžiai, nors jų bendratis sutampa. Kai vyriškosios ar moteriškosios giminės formų tik viena yra homoniminė, pastaroji reikšmė iškeliama tame pačiame straipsnyje:

 A címszó szinomímaszerű, árnyalatnyi eltérést mutató jelentéseit vessző választja el egymástól, különböző jelentéseit arab számok, illetve a visszaható igéknél a/, b/ stb. A teljes kicserélhetőséget, vagylagosságot a (/) jel jelzi. A dőlt betűvel, kurzívval szedett litván példákat és magyar ekviválenseiket pontosvessző választja el egymástól.

A szótár a növény- és állatnevek esetében a magyar után zárójelben a latin ekviválenseket is közli.

A szójelentések után következnek (a ◊ jel után) az állandó szókapcsolatok, kifejezések, frazeologizmusok, illetve (a Δ jel után) az adott lexikai egységet tartalmazó összetett fogalmak, terminusok

A homonimákat, az azonos alakú, de eltérő jelentésű szavakat a szótár római számokkal jelöli. Nem sorolja a homonimák közé az eltérő hangsúlyú szavakat, s azokat az igéket sem, amelyeknek főnévi igeneve azonos, de ragozásuk különböző. Azoknál a hím- és nőnemű szavaknál, amelyeknek csak az egyik alakja homonim, ezt a szótár külön jelöli:
 

  
ãctinis, -ė (1) I. mn ecet-, ecetes II. fn n ecettartó edény, ecetesüveg

Gramatinės formos

Nyelvtani alakok

Daiktavardis

A főnév
Daiktavardžių antraštine forma duodamas vardininko linksnis, žodžio vartojimš tik daugiskaita žymi (tsz), skliausteliuose esantis skaičius nurodo kirčiuotę.

Šalia gyvšsias būtybes (pvz., profesijas ar tautybes) žyminčių lietuvių kalbos daiktavardžių pagrindinės vyriškosios giminės pateikiama ir moteriškosios giminės forma. Taupant vietš vertime duodamas tik vienas vengriškas žodis ir atskirai nerašoma moteriškoji giminė žodžiais „női“ (lie. „moteriškoji“) ar „nő“ (lie. „moteris“), o gyvūnų atveju – „nőstény“ (lie. „patelė“):

 A címszó a főnév egyes szám alanyesetű alakját adja meg, a csak többes számúakat jelzi (tsz), majd a zárójelben lévő szám utal a ragozási (hangsúlyozási) típusra.

Sok élőlényt (például foglalkozást vagy nemzetiséget) jelentő litván főnévnél a nőnemű alakot is feltüntetjük. Szótárunk helykímélés céljából csak egy magyar alakot ad meg, s nem teszi hozzá külön a nőnemű alak jelentéséhez, hogy “női” vagy “nő”, illetve állatok esetében, hogy “nőstény”:
dantìstas, -ė (2) fn fogorvos, fogász
Žodyne pateikiami abu giminės variantai, jei vengrų kalboje moteriškosios giminės ekvivalentas yra savarankiškas žodis:

 Ez alól a szótár csak akkor tesz ritka kivételt, ha a nőnemű alak magyar ekvivalense más szó:
karaláitis, -ė (1) fn királyfi, herceg, cárevics, királylány, királykisasszony, hercegnő
Žodyne pateikiamos trečiosios ir penktosios daik­ta­vardžių linksniuočių kilmininko formos ir giminės pa­žymos:

 A harmadik és ötödik főnévragozáshoz tartozó főnevek esetében a szótár megadja az egyes szám birtokos esetű alakot és jelzi a főnév nemét is:
dantìs (dantiẽs) (4) fn h

duktė̃ (dukter̃s) (3b) fn n

vanduõ (vandeñs, tsz vándenys) (3a) fn h

Būdvardis

A melléknév
Būdvardžių antraštine forma duodamas vyriškosios ir moteriškosios giminės vardininko linksnis, skliausteliuose esantis skaičius nurodo būdvardžio kirčiuotę.

 A címszó a melléknév egyes szám alanyesetű hím- és nőnemű alakját adja meg, majd a zárójelben lévő szám jelzi a melléknév ragozási (hangsúlyozási) típusát.
 

  
Prieveiksmiai

A határozószó
žodyne pateikiami dažniausiai vartojami nereguliarios darybos (pvz., mãža) arba su priebalsių kaita (pvz., nuoširdžiaĩ) būdvardiniai prieveiksmių formanto -(i)ai vediniai, o kitos formos duodamos tik retai.

 A leggyakoribb, melléknévből képzett -ai, illetve -iai végű határozószavakat a szótár rendhagyó képzés (például mãža), illetve hangváltás (például nuoširdžiaĩ) esetén megadja, egyébként azonban csak ritkán.

Veiksmažodis

Az ige
Pagal skirtingas leksikografijos tradicijas, lietuvių veiks­mažodžio antraštinė forma yra bendratis, o vengrų ekvivalentas yra esamojo laiko vienaskaitos trečiasis asmuo.

Nereguliarios darybos kamienai (morfonologinės kaitos bei supletyvinės žodžių formos) duodami atskirais antraštiniais žodžiais su nuoroda (→) į pagrindinę formš:

 Az eltérő lexikográfiai hagyományoknak megfelelően a litván címszó az ige főnévi igeneve, amelynek magyar ekviválense a jelen idejű egyes szám 3. személyű alak.

A rendhagyó alakok külön címszót kaptak, amely utal (→) a főnévi igenevet közlő címszóra:
añka i → akti

yrà i → būti
Lietuvių kalboje sangršžinių veiksmažodžių (vh) su formantu -s(i) arba deverbalinių daiktavardžių (sangršžinių abstraktų) su formantu -is yra daug daugiau nei vengrų kalboje. Daugelio sangršžinių ir nesangšžinių veiksmažodžio porų leksinės reikšmės sutampa. Tokiais atvejais žodyne sangršžinė reikšmė nepateikiama (dažnai duodamas iliustracinis pavyzdys):

 A litvánban összehasonlíthatatlanul több -s(i) képzővel képzett visszaható (vh) ige, illetve igéből -is képzővel képzett főnév van, mint a magyarban. Sok visszaható igének ugyanaz a jelentése, mint nem visszaható párjának. Ilyenkor a szótár a visszaható jelentést nem adja meg (viszont sok esetben hoz példát):
bijóti(s) (bìjo(si), bijójo(si)) i (g vonz) fél (vmitől)Ś(vh) jìs dárbo nesibìjo nem fél a munkától
Daugelio sangršžinių veiksmažodžių veiksmas nukreiptas į save patį, veiksnys pats yra veiksmo objektas:

 A visszaható igék egy részénél az alany cselekvése saját magára irányul, a visszaható képző mintegy a tárgyat helyettesíti:
 

  
maskúoti(s) (maskúoja(si), maskãvo(si)) i 1. maszkíroz, (álarccal) elfed 2. álarcba/álruhába/jelmezbe öltöztet 3. (Kat is) álcáz, leplezŚ(vh) álcázza magát
Daugeliu atvejų lietuviško sangršžinio veiksmažodžio veiksmas nukreiptas veikėjo naudai. Kai šio tipo sangršžinumas vengriškai būtų dirbtinis, vertime dažnai atsisakyta pateikti sangršžinę reikšmę:

 Sok esetben a visszaható képző részeshatározóként működik, tehát azt fejezi ki, hogy a cselekvés az alany részére történik. A szótár néha – amikor ennek visszaadása magyarul erőltetett lenne –, itt sem adja meg a visszaható jelentést:
pir̃kti(s) (per̃ka(si), pir̃ko(si)) i 1. (meg)vesz, (meg)vásá­rol|(vh) pir̃ktis obuolių̃ vesz magának almát 2. kártyát kap/húz šviẽtalš pirkaũ adut kaptam

riñkti(s) (reñka(si), riñko(si)) i 1. (egybe)gyűjt, összegyűjt, begyűjt, (fel)szed, leszed, beszed ãkmenis riñkti į̃ krū̃vš a köveket halomba gyűjti; óbuolius riñkti almát szed; mókesčius riñkti adót szed; tautósakš riñkti folklórt gyűjt|(vh) a/ gyülekezik, összegyűl(ik) b/ felhalmozódik, felgyülemlik 2. kiválogat, (ki)választ|(vh) választ/kikeres magának ligà žmonių̃ nesìrenka a betegség nem válogat 3. összeválogat 4. megválaszt, megszavaz|(vh) választ magának vadovýbę pãtys reñkasi a vezetőséget maguk választják 5. (Nyomd) szed 6. tárcsáz (telefonszámot) 7. markot szed 8. leszedi az asztalt
Daug lietuviškų sangršžinių veiksmažodžių turi tarpusavio veiksmo reikšmę:

 Sok visszaható ige kölcsönös igeként működik:
mùšti(s) (mùša(si), mùšė(si)) i (el)ver, megverŚ(vh) verekednek, (meg)verekszik ė̃mė mùštis verekedni kezdtek; mùštis sù príešu megverekszik az ellenséggel
Be to, neretai lietuviškų daugiareikšmių veiksmažodžių tik viena kita reikšmė turi sangršžinę formš:

 Igen gyakori, hogy egy több jelentésű ige csak egyik-másik jelentésének van visszaható alakja is:
mélžti(s) (mélžia(si), mélžė(si)) i 1. (meg)fejŚ(vh) tejet ad, tejel 2. (Köz) megfej, megvág (pénzt kicsal)
Priešdėlinių lietuviškų sangršžinių veiksmažodžių sangršžos formantas -si- eina po priešdėlio. Tokie veiksmažodžiai žodyne pateikiami atskirais antraštiniais žodžiais, dažniausiai su nuoroda į nesangršžinį:

 Az igekötős visszaható igék esetében a -si- visszaható képző az igekötő és az ige közé kerül. A szótár minden ilyen igét külön címszóként feltüntet, a legtöbbször úgy, hogy utal a nem visszaható igénél található visszaható jelentésre:
nubū́ti (nubūva/nubū̃na, nubùvo) i 1. (le)él, megél 2. egy helyen marad, lenni szokott jìs nenubū̃va namiẽ nem szokott otthon lenni, nem tud otthon megülni 3. elfelejt|(vh) nusibū́ti tė́vo elfelejti az apját 4. megszabadul vmitől vienà bėdà jaũ nubūtà egy bajtól már megszabadultunk|(vh) nusibū́ti lìgš megszabadul a betegségtől 5. (más ige jelentését erősíti) nuvar̃gęs nubùvęs priė̃jo ùpę nagyon elfáradva ért a folyóhoz|(vh) nusìprausė nusibùvo ir̃ išė̃jo alaposan megmosdott és távozott

nusibū́ti i → nubūti
Lietuvių kalboje yra tokių sangršžinių veiksmažodžių, kurie turi kitš reikšmę nei atitinkamas nesangršžinis:

 Vannak olyan visszaható igék, amelyeknek más a jelentésük, mint nem visszaható párjuknak:
láukti (láukia, láukė) i (g vonz) vár

láuktis (láukiasi, láukėsi) i gyermeket vár, várandós(nak lenni)
Dažnai skiriasi ne tik reikšmė, bet ir veiksmažodžių valdymas:

 Sokszor nem csak az ige jelentése, hanem vonzata is megváltozik:
stebė́ti(s) (stẽbi(si), stebė́jo(si)) i 1. (meg)bámul, (meg)figyel, szemmel tart, szemlél Ś(vh) (in vonz) (el)csodálkozik/elképed/elbámul/megdöbben (vmin)

Sangršžinio veiksmažodžio pateikimas atskiru antraštiniu žodžiu iš esmės yra apspręstas lietuvių leksikografijos tradicijos.

Sangršžinių veiksmažodžių daiktavardiniai vediniai ir lietuvių, ir vengrų kalbose pateikiami skliausteliuose:

 Azt, hogy melyik visszaható ige alkot külön címszót, alapvetően a litván lexikográfiai hagyomány döntötte el.

A visszaható igéből képzett főnevek litvánul is, magyarul is zárójelben állnak:
jáudinimas(is) (1) fn serkentés, élénkítés (vh önserkentés)
Išimtį sudaro nesangršžinių ir sangršžinių veiksmažodžių daiktavardinių vedinių poros, priklausančios skirtingoms kirčiavimo paradigmoms. Tokiais atvejais jie pateikiami atskirai:

 Ez alól kivételt képeznek azok a főnevek, amelyek más ragozási (hangsúlyozási) típusba tartoznak, mint nem visz­szaható párjuk. Ezek ilyenkor külön címszót képeznek:
kišìmas (2) fn betömés, eltömés

kišìmasis (1) fn be(le)avatkozás
Naudojantis žodynu, sangršžinių formų nuorodų sistema gali sukelti šiokį tokį nepatogumš, kuris kompensuojamas tuo, kad mūsų žodyne pateikiama daugiau sangršžinių formų nei ligšioliniuose dvikalbiuose žodynuose.

 A visszaható alakok utalási rendszere némi nehézkességet kölcsönöz szótárunknak, amelyet azonban ellensúlyoz, hogy minden eddigi kétnyelvű szótárnál több viszszaható alakot közöl.