măša-măša
#hu: Masa-Masa
#hu: A furfangos Masa-Masa két férfit háromszor is rászed:
#hu: először egy "magától vadászó kutyát", aztán egy "magától fővő fazekat", végül egy "megölő majd feltámasztó csodakést" ad el nekik egy-egy lóért.
#hu: A férfiak bosszúból megölik Masa-Masa feleségét.

#hu: Masa-Masa a király városba vontatja felesége holttestét, majd az asszony halálát újabb csellel vendéglátója, a Városos-Falvas Öreg leányának tulajdonítja.
#hu: A király ítélőszéke emlegetésével Masa-Masa eléri, hogy azért cserébe, hogy hallgat (az egyébként meg sem történt) gyilkosságról, a leányt neki adják feleségül.

#hu: Masa-Masa új feleségének rokonságából egy kislány leleplező gúnydalt énekel Masa-Masáról, aki erre kivágja a kislány nyelvét.
#hu: A megnémult kislány gyógyítására azonban segédkezik sámánt hívni.
#hu: A sámánasszony Masa-Masát nevezi meg a baj okául, aki erre őt is megöli, persze ismét olyan furfangosan, hogy nem gyanakszik senki.
#hu: A sámánasszony holttestét is ő szállítja haza, bár számítani lehet arra, hogy az elhunyt rokonai bosszút fognak állni.
#hu: Masa-Masa további furfanggal - ismét a törvénykezéssel zsarolva - a rokonokra hárítja a nő halálának okát.
#hu: Azok hallgatásáért gazdagon megajándékozzák.
#hu: Masa-Masa végül boldogan él apósa, a Városos-Falvas Öreg házában.

măša-măša utśa imel-imi piln ul.
#hu: Masa-Masa egyedül él a feleségével.
#en: Masa-Masa lives alone with his wife.
χujəŋən jŏχətletən:
#hu: Jön két férfi:
#en: One day two men arrive:
– năŋ, –jastl – ulti tăχajenn laŋki ul? – jastl.
#hu: – A te – aszongya – lakóhelyeden van mókus? – aszongya.
#en: – Hey, you, one says, are there any squirrels where you live? – he asks.
– tăχa, – jastl – ma jăŋχəlitem ăntəm, – jastl.
#hu: – Barátom – aszongya –, nem jártam (Part. Praes.) (arra).
#en: – My friend, he replies, I have not been (there).

śi jelpi χătl unta jăŋχəl, pa χuləm laŋki weləl.
#hu: Az előző napon az erdőben járt és három mókust ejtett el (tkp. Praes.: jár, ejt).
#en: The previous day he went to the forest and killed three squirrels (actually: goes, kills).
a-mŭj šăškan-χira χŏl pŏnman tăjləlle.
#hu: Talán  vászonzsákba téve tartja mindet.
#en: He might keep them all in a linen sack.
χujəŋən jiti wer ul:
#hu: A két férfi jön (tkp. jövő dolog van):
#en: The two men are coming (actually: there is a coming thing):
– năŋ...
#hu: – Te ...
#en: – You ...
aχa, ap-sapla jărləlle šăškan-χir sŏχəl.
#hu: Aha, a kutya nyakába köti a vászonzsákocskát.
#en: Mhm, he ties the linen sack onto his dog’s neck.
in χujəŋən jŏχi lŏŋletn.
#hu: Belép a két férfi.
#en: The two men enter.
imel-imi pela jastl:
#hu: Mondja a feleségének:
#en: He turns to his wife:
– in unta jăŋχəm ŏtemən ilampa, – jastl – jŏχi jŏχtəs, owən mŏlti śi śaśl.
#hu: – Alighanem az erdőben járt valamink (értsd: a kutyánk) – aszongya – érkezett haza, az ajtónál valami hallatszik.
#en: – Most likely one of us (meaning: our dog) has been to the forest, he says, and just arrived as there is a noise at the door.
ap jŏχi nawərməl, šăškan-χir sŏχ tăjl saplələn.
#hu: Beugrik a kutya, vászonzsákocska van a nyakában.
#en: The dog jumps in, with a linen sack hanging from his neck.

– ja mŭj pela tŭwmal? – jastl.
#hu: – Na vajon mit hozott? – aszongya.
#en: – Well, what might be in it? – he asks.
in imel-imijən χŏl eχla, il šošəmila:
#hu: A felesége leoldja (Pass.), kiönti (Pass.):
#en: It’s untied by the wife and then emptied:
χuləm laŋki.
#hu: három mókus.
#en: three squirrels.
– tăχa, wot jăm ap!
#hu: – Barátom, nahát (milyen) jó kutya!
#en: – My friend, what a good dog!
minemən tinije!
#hu: Add el nekünk!
#en: Sell it to us!
low săχat – jastl.
#hu: Egy lóért! – aszongya.
#en: For a horse! – he says.
– χun mătem ma, – jastl – min ampemən jurn śi ulləmən.
#hu: – Hogy adnám (Part. Praes.) – aszongya–, a kutyánk segítségével (tkp. erejével) élünk!
#en: – How would I, he replied, we live with our dog’s help (actually: its power)!
– tăwaj, tăwaj, – jastl – tinije!
#hu: – Gyerünk, gyerünk – aszongya –, add el!
#en: – Come on, come on, he says, sell it!
śiti low{i} săχat mălle śi.
#hu: Így hát odaadja egy lóért.
#en: So he ends up exchanging it for a horse.
nă, aləŋsăχata jil, śikińśa jŏχi tula nin ap, imeŋələn ľawətlətən, jastl:
#hu: Na, aztán reggel lett, aztán hazaviszik (Pass.) a kutyájukat, a feleségeik veszekednek, aszongya:
#en: Well, morning comes and they take home their dog, their wives are fighting, they say:
– nin aplan, – jastl – ŏχəl săχat laŋki ăt śi tulət.
#hu: – A ti kutyáitok – aszongya – maguktól (tkp. a saját fejük szerint) bizony nem hoznak mókust.
#en: – Your dogs, she says, never bring home any squirrels just by themselves (actually: by their heads).
ŏtśam χŏrpeŋən, low{i} săχat pa ap lutletn.
#hu: Ostobák (Du.), ti meg lóért vesztek kutyát.
#en: Dimwits, and you pay for a dog with a horse.

aləŋsăχat – pirr unta, pirr!
#hu: Reggel : – pirr az erdőbe, pirr! (értsd: küldik a kutyát az erdőbe)
#en: In the morning : – Go to the forest, go! (meaning: they are sending the dog to the forest)
– χir-sŏχən jărəpla, i χujəl pela:
#hu: – vászonzsákocskát kötnek rá (Pass.), a másik férfinak (mondja):
#en: – with a linen sack tied around its neck; then (he says) to the other man:
– eťľije: mănmal?
#hu: – Menj ki, elment (Part. Perf.)?
#en: – Go outside, is he gone?
i χujəl jastl:
#hu: A másik férfi azt mondja:
#en: The other man replies:
– il ŏlman, lŭw śăχašək mănl.
#hu: – Lefeküdt, majd később megy.
#en: – He lay down, he’s going later.
pa χŏti mŭjən mănl?
#hu: Hiszen miért menne (tkp. hiszen min menne)?
#en: Why would he go (actually: on what would he go)?
unta ăt jăŋχəlijəm ap.
#hu: Az erdőbe nem járt (Part. Perf.) kutya (értsd: nem szokott az erdőbe járni).
#en: This dog won’t go to the forest (meaning: he doesn’t normally go there).

a śălta pa mănletən, iśi măša-măšajen χŏśa.
#hu: Aztán megint mennek, ugyancsak Masa-Masához.
#en: Then they are returning to Masa-Masa again.
in low mŏśatijəl, χŏti, χŏrləlle, pa low-ńŏχi kawəʀl.
#hu: Most lovat szerzett hiszen, levágja és lóhúst főz.
#en: He has just gotten a horse, butchered it and is preparing horse meat.
jŏln pŭt-sŏχ, aj kew-pŭt-sŏχ tăjla, śi wŏšŋəlləlle, śi kawəʀləlle.
#hu: Otthon fazekacskájuk, kicsi öntöttvas fazekacskájuk van, abban rotyogtatja, abban főzi.
#en: At home they have a little pot, a tiny cast iron pot, he is simmering it in that, cooking it in that.
ap tăŋχa pa tăjl.
#hu: Alighanem kutyájuk is van.
#en: They likely have a dog too.
ampət χŏrtti... kim etməl, χujəŋən low lojliti tăχa ľepa jŭχ pelək aləməl, pa, a-mŭj soχəl pelək, śi opsəpləlle.
#hu: Kutyaugatás... kimegy, ahova  a két férfi a lovát fogja álltani (tkp. két férfi lóállító helye felé) fog egy fadarabot, és, vagy deszkadarabot, oda helyezi (a fazekat).
#en: Dog barks... he goes outside (actually: toward the place the two men will stop the horse), where the two men will tie their horse, takes a piece of wood, and, or a plywood, and puts the pot onto it.
χujəŋən jŏχət(lətn):
#hu: Jön a két férfi:
#en: The two men are approaching:
– tăχa, i pŭt pa ăl wŏšijəl kamən.
#hu: – Barátom, a fazék csak úgy rotyog kint!
#en: – My friend, this pot is boiling heavily out here!
jŏχi lŏŋletən:
#hu: Bemennek:
#en: They enter the house:
– in mŏlt pŭten, – jastijəl – ŏχəl săχat pa kamən kawərl?
#hu: –  Ez a valami fazekad – mondja – meg magától (tkp. a feje szerint) fő odakint?
#en: –  This pot of yours, they say, is just cooking out there by itself (actually: by its own will)?
– in imem-imi, – jastijəl – let-ŏt werti ăt wertti pitəs – jastl –, śi pŭtemən jurn śi, χŏlta opsəpla – jastl –, śita kawərl.
#hu: – A feleségem – mondja – nem bír már ételt készíteni – aszongya –, annak a fazekunknak a segítségével (tkp. erejével) bizony (élünk), ahova rakják (Pass.), ott fő.
#en: – He replies: My wife cannot prepare a meal anymore, we live with the help (actually: through the power) of that pot, indeed, wherever it’s placed, there it will cook.

– tăχa, wot jăm pŭt, minemən tinije! – jastl.
#hu: – Barátom, nahát (micsoda) jó fazék, add el nekünk! – aszongya.
#en: – My friend, what a good pot that is, sell it to us, he says.
– aləŋsăχat, – jastl – unta mănti keša oməsla, pa – jastijəl – let-ŏt taś! – jastl.
#hu: – Reggel – aszongya –, amikor az erdőbe kell menni, (addigra) odateszik (Pass.), és – aszongya – kész az étel! – aszongya.
#en: – Let’s say, in the morning when it’s time to go to the forest, it’s put to cook and there, the food is done.

nă, śiti woχla, woχla, pa tinijəl, low{i} săχat.
#hu: Na, így kérik, kérik (Pass.), megint eladja, egy lóért.
#en: Well, they beg and beg him and he sells this one too, for a horse.
χujəŋən tăŋχa uľńa mŏlt low tăjletən, isa tinasletən.
#hu: A két férfinek alighanem felesleges lovai vannak, hogy mindig kereskednek!
#en: These two men must have no shortage of horses because they are constantly trading with them!
śălta śikińśa pa mălle, śikińśa χujəŋənn jŏχi tula, imeŋələn pa ľawətletən:
#hu: Aztán... megint odaadja, aztán a két férfi hazaviszi (Pass.), a feleségeik megint veszekednek:
#en: Then... he hands this one over and the pot is taken home by the two men, where their wives are fighting again:
– mŭŋ mŏlti pŭtləw, – jastl –  ŏχəl săχat ăt śi kawərlət!
#hu: – A mi fazekaink – aszongya – maguktól (tkp. a feje szerint) bizony nem forrnak!
#en: – They say, our pots don’t cook by themselves (actually: by their own will), indeed!
ńŏχijən sewrəplələn, jikən pŏnlen, kim oməslen jŭχ elti.
#hu: Vágsz bele húst, raksz bele vizet, kiteszed a (tűzi)fára.
#en: Cut some meet into it, put some water to it, put it out onto the (fire)wood.
in aləŋsăχat... – jas(tl) – taś.
#hu: – Most reggelig – aszongya – kész!
#en: – It will be done by the morning, they say!

aləŋsăχat nŏχ killetən, pŭt jŏχi aleməti kim etl, pŭt kătna răkənl, mŏχti etəm.
#hu: Reggel felkelnek (Du.), kimegy bevinni a fazekat, a fazék szétesik, szétnyílt.
#en: They get up in the morning and walk outside to grab the pot but it falls apart, it opens up.
– ăt inśəssemən, a-mŭj jŭχ, pa lŭw in sorəm jŭχ elti kawəʀs(əle), min ńar jŭχ pelək elti oməssemən χŏti!
#hu: – Nem kérdeztük, hogy milyen fa, ő meg száraz fán főzte, mi (Du.) nyers fára tettük hiszen!
#en: – We have not asked what type of wood we needed, he cooked it on dry wood and we placed it onto raw wood!
in mŏlt pŭten pa, – jastijəl – šŭkatsemən, ja sa, năŋ mŭj jŭχ pelək elti?
#hu: – A múltkori fazekadat meg – aszongya – eltörtük, na (mondd) csak, te milyen fadarabra (tetted)?
#en: – And we broke your previously given pot, they say, well, what kind of wood did you place this pot on?
min – jastl – ńar jŭχ pelək elti!
#hu: Mi – aszongya – nyers fadarabra!
#en: Well, onto a piece of raw wood, they say!
– aj, peda, tăjəm arat pŭt-sŏχem! – jastl.
#hu: – Jaj nekem, az egyetlen (tkp. amennyim van) fazekacskám! – aszongya.
#en: – Woo me, my only (actually: all I have) little pot, he says.
– sorəm jŭχ elti oməstan, χŏti – jastl.
#hu: – Száraz fára raktátok volna (tkp. ültetitek; Part. Praes.)! – aszongya.
#en: – You should have placed (actually: set) it onto dry wood, he says.

ja ŏtti, imel-imi low{i} tŭr wŭrən pŏnləlle, pa ti jărləlle, sapləla.
#hu: Na, izé, a felesége a ló gégéjébe vért tölt, és ideköti, a nyakába.
#en: Well, what, the wife pours blood into the throat of the horse and ties it here, to her neck.
lum lipija esləl.
#hu: A ruha keblébe ereszti.
#en: She lets it flow into the chest of her clothing.
imel-imi, ŏtti, śaj kawəʀ(ti) paʀl, ľawətti pitl:
#hu: A feleségét, izé, teát főzni kéri (...) veszekedni kezd.
#en: He asks his wife to, well, to make tea (...) and starts to fight.
– ŏχəl săχat kawərti pŭt-sŏχləw, – jastl – χŏl tinasti χu, tinila, – jastl – let-ŏt werti ăt wertti pitsəw.
#hu: – A magától fővő fazekacskánkat – aszongya (az asszony) –, mindent eladó férfi, elad (Pass.) – aszongya –, ételt készíteni (...) nem bírunk (tkp. nem bírni kezdtünk; Pl.; értsd: az asszony panaszkodik, hogy a férje mindent elad, eladta a magától fővő fazekat is, bár ők maguk sem bírnak már főzni).
#en: – The man that sells everything also sells our self-cooking little pot, she says, we cannot prepare food (actually: we started not being able to; meaning: the woman is complaining that her husband sells everything and sold the self-cooking pot even though they are not able to cook anymore).

imel-imi katləpləlle, il jŭwətləlle, śŏχra-šupijel aləməl, ewətməl(le), ŭr... tŭr ewətməlle, wŭr il mănl.
#hu: Megragadja a feleségét, lehajítja a földre, fogja a kiskését, megvágja, a vér... a gégét megvágja, a vér elfolyik (tkp. lemegy).
#en: He grabs his wife, throws her to the ground, takes his small knife and cuts her, blood, ... he cuts her throat, the blood flows away (actually: goes down).

– tăχa, mŭja imen-imi welsen? – jastl.
#hu: – Barátom, miért ölted meg a feleséged? – aszongya.
#en: – My friend, why have you killed your wife? – he asks.
– lŭw mŭja, – jastl – ľawətl? – jastl.
#hu: – Ő miért – aszongya – veszekszik? – aszongya.
#en: – Why is she fighting, he asks.
– śaj kawəʀti (wer ul)!
#hu: – Teát (kell) főzni (tkp. teafőző dolog van)!
#en: – Tea must be prepared (actually: there is a tea cooking task)!
a, ješaul śŏχra-šupijel aləməl, imel-imi šŏppi nawərmijl, śŏχrel χot-χăra lonśəmt(əl)ille:
#hu: Na, vannak egy kicsit, megfogja a kiskését, a feleségét átugorja, a kését a padlóba döfi:
#en: Well, after some time he takes his small knife, jumps over his wife and slams his knife into the floor:
– χŏtaś ulti jeməŋ kartem, păsaŋ kartem, naj ewen nŏχ liləŋat(i)!
#hu: – Valamiféle tilalmas vasam, bűnhődéshozó vasam, (...) a gazda-leányt felélesszétek(?)!
#en: – I do have a restraint iron, a punishment iron, (...) you shall awaken the mistress!

in imi nŏχ opsatl.
#hu: A nő felül.
#en: The woman sits up.

– tăχa, wot jăm keši, minemən mije!
#hu: – Barátom, nocsak (milyen) jó kés, add el nekünk!
#en: – My friend, what a wonderful knife, sell it to us!
min imeŋəlam šek ľawətletən!
#hu: A mi feleségeink nagyon veszekednek!
#en: Our wives are constantly fighting!
śiti pa mălle śikińśa.
#hu: Aztán oda is adja.
#en: He does give it to them.
jŏχi jŏχətlət(ən), śi imeŋələn ľawətl{et}əŋən:
#hu: Hazaérkeznek, azok az asszonyok veszekednek (Du.):
#en: They arrive at home, those wives are fighting:
– mosəŋ măša-măša mŏśatsetən, kašəŋ χătl pa śita jăχti pitsetən!
#hu: – Alighanem Masa-Masa kell nektek (tkp. megszereztétek), minden nap oda kezdtetek járni!
#en: – You most likely need Masa-Masa (actually: you have acquired it), you are going there each day now!
– tăwaj, – i χujəl jastl –, katləmte!
#hu: – Gyerünk – mondja az egyik férfi –, fogd meg!
#en: – Let’s go, says one of the men, grab her!
i χujəl imel păratlal.
#hu: Az egyik férfi feleségét megölik (Du.).
#en: They kill one of the wives.
i χujəl imel katləpləlle, pa păratlal.
#hu: A másik férfi a feleségét megfogja, (őt) is megölik.
#en: The other man grabs his wife, they kill her too.
a, ješa oməslətən, oləŋ imel păratəm χu kešel alemille, imel šŏppi nawərmijəl, ti na(wərl), isa nemŏʟ ăntəm, pa isa părat*..., śi.
#hu: Na, egy kicsit ülnek, a feleségét elsőként megölt férfi fogja a kését, a feleségét átugorja, ideugrik, teljesen semmi sincs, és örökre megöl[t], kész.
#en: Well, they sit around for a while and then the man who first killed his wife takes the knife, jumps over her, jumps over here but absolutelly nothing happens and she remains killed, it’s over.
χŏti mŭj śirən χŏjat, i păratəm jŭpijən nŏχ liləŋatl?
#hu: Hogyan is éledne fel valaki, miután megölték (Part. Perf.)?
#en: How would anyone awaken after being killed?
– tăwaj, mănlamən, lŭwel pa păratlemən!
#hu: – Nosza, menjünk (tkp. megyünk; Du.), őt is öljük meg (tkp. megöljük; Du.)!
#en: – Let’s go then (actually: we are going), let’s kill him too (actually: we are going to kill him)!
măša-măša χăńeməl.
#hu: Masa-Masa elrejtőzik.
#en: Masa-Masa hides.
χăńeməl, śikińśatti kăšla, kăšla, χujəŋən(n) ăt ujətla, unta χŏntal.
#hu: Elrejtőzik, aztán keresik, keresik (Pass.), a két férfi nem találja (Pass.), az erdőbe szökik.
#en: He hides and they are looking for him, looking for him but they cannot find him, he runs away to the forest.
in imel-imi păratla χujəŋəlan(n), śi, jŏχi mănletən.
#hu: A feleségét megöli a két férfi, kész, hazamennek.
#en: His wife is killed by the two men, that’s it, they go home.
χujəŋən mănəm jŭpijən jŏχatl, imel-imi aj... χăla aj uχla leʟʟe, pa χon woša talləl.
#hu: A két férfi elmente után hazaérkezik, a feleségét kis... a holttestét kisszánra ülteti, és a királyi városba húzza.
#en: After the two left, he goes home and his wife ... he puts her body onto a little sled and pulls it into the royal town.
χon woša talləl, śikińśa χon woša jŏχətl, ata lawləsl, tŏnti χŏrl, śŏχra-šup katləpt(l)əlle, ješa χăšləlle keši-tăjn.
#hu: A királyi városba húzza, aztán a királyi városba ér, megvárja, míg éjszaka lesz (tkp. éjszakává vár), nyírkérget hánt, fogja a kiskését, egy kicsit karcol rá mintát (tkp. megírja) a késheggyel.
#en: He pulls it into the royal town, where he arrives and waits for night to fall (actually: waits to become night), then he pulls some birch bark, takes his small knife, makes some patterns onto it with the point of the knife (actually: writes on it with the point of the knife).
wošəŋ-kurtəŋ iki χota lŏŋəl.
#hu: A Városos-Falvas Öreg házába belép.
#en: He enters the house of the Town-Village Elder.
o, ujtla măša-măša.
#hu: Ó, ismerik (Pass.) Masa-Masát.
#en: Oh, Masa Masa is well known there.
– năŋ pa, – jastl – ătpi-teln, – jastl – jŏχətsən?
#hu: – Te meg – aszongya –, felövezve (tkp. övvel tele; értsd: jól, rendesen felöltözve) – aszongya – érkeztél?
#en: – So you have arrived in full belt-gear (actually: with a belt on; meaning: well, properly dressed), he asks.
– ătpen χŏl eχten, – jastl – mŭj numən karilən?
#hu: – Vedd le az övedet – aszongya –, mit ácsorogsz ott (tkp. mit forgolódsz fönt)?
#en: – Take off your belt, he says, why are you standing around there (actually: why are you spinning up there)?

in wošəŋ-kurtəŋ iki ewel kim etl.
#hu: Kilép a Városos-Falvas Öreg lánya.
#en: The daugher of the Town-Village Elder steps out.
– ma, – jastl – imem-imi kamən – jastl – χŏlna aj uχələn oməsl, – jastl – χănši χăšman oməsl.
#hu: – Az én – aszongya (Masa-Masa) – feleségem kint – aszongya –,  még a kisszánon ül – aszongya –, mintát karcolva ül.
#en: – My wife is still sitting out there, Masa-Masa says, out on the sled, she is sitting there, having scratched a pattern, he says.

in ewi, wošəŋ-kurtəŋ ewileŋki, ewel śi kim etl, jŏχi lŏŋeməl, pa in ewi šoptaməmal lŏŋeməl.
#hu: A lány, a  Városos-Falvas Öreg leánykája, lánya ki is megy, aztán belép, és a lány riadtan lép be.
#en: The girl, daugher of the Town-Village Elder, goes outside and comes back in, comes back in frightened.

– ŏj, peda, – jastl – imem-imi, – jastl – pakənti wer tăjs, pa – jastl – lŭwel ilampa śi păratsəle, – jastl – χănši χăšman opsəs – jastl.
#hu: – Jaj nekem – aszongya (Masa-Masa) –, a feleségem – aszongya – ijedős (tkp. ijedő dolga) volt, és – aszongya – alighanem megölte őt (a lány) – aszongya–, mintát karcolva ült.
#en: – Woo me, says Masa-Masa, my wife is easily frightened (actually: she has a frightening thing), he says, and the girl must have killed her as she was sitting there, scratching a pattern, he says.
kim etmijəl, jŏχi lŏŋəl, wošəŋ-kurtəŋ iki pela:
#hu: Kimegy (Masa-Masa), (majd megint) belép, (azt mondja) a  Városos-Falvas Öregnek:
#en: Now Masa-Masa steps outside and comes back after a while and turns to the Town-Village Elder:
– jăna – jastl –, ewen– jastl –,  uľńaja – jastl – eslmen tăχajən – jastl.
#hu: – Tényleg – aszongya –, a lányod – aszongya – feleslegesen – aszongya – engedted ki (tkp. feleslegesen kiengedett helyén).
#en: – And really, you have let out your daughter for nothing, he says. (actually: she was let out into a useless place).
– imem-imi lŭwel păratmal – jastijəl.
#hu: – A feleségem, őt megölte – aszongya.
#en: – My wife, she has killed her, he says.
– ma năŋen – jastijəl – aləŋsăχat χona watlem! – jastl.
#hu: – Én téged – aszongya – reggel megmutatlak a királynak! – aszongya.
#en: – Next morning I will show you to the king, he says.

– lŭw kašəl – jastl –, al, al jasta, – jastl.
#hu: – Hadd legyen – aszongya (a Városos-Falvas Öreg) –, ne, ne mondd meg! – aszongya.
#en: – Let it be, the Town-Village Elder says, don’t, don’t tell about it, he says.
– met aj ewem – jastl – năŋen leśatlem.
#hu: – A legkisebb lányom – aszongya – neked adom (tkp. neked elkészítem)!
#en: – I’ll give you my youngest daughter, he says (actually: I prepare her for you).
ja met aj ewem – jastl – năŋen leśatlem, śălta...
#hu: Na, a legkisebb lányom – aszongya – neked adom, aztán...
#en: Well, I will give you my youngest daughter, he says, and then ...

śi, ăt jastelət.
#hu: Kész, nem mondják meg (a királynak).
#en: That’s it, they don’t tell (the king).
ja śita śi χot-weŋa ulti śi pitl, śi wošəŋ-kurtəŋ ikel χŏśa.
#hu: Na, ott házi vőként kezd is élni, annál a Városos-Falvas Öregnél.
#en: Well, he starts living there like an in-house son-in-law, with the Town-Village Elder.
neŋən, neŋən leśatla, imel-imi χăla leśatlel, imel-imi χăla ŏntasn pa ne šits.
#hu: Feleséget adnak (Pass.) neki (értsd: feleséget készítenek neki; Pass.), a felesége holttestét elkészítik (értsd: rendesen eltemetik), a felesége holtteste segítségével meg (új) feleséget szerzett.
#en: He receives a wife (actually: they prepare a wife for him), his dead wife’s body is prepared (actually: it is burried properly), and with the help of his dead wife’s body he acquired a (new) wife.
ja kamən śikińśa pun śŏl ńŏχərman ŭpəl-iki χot pŭŋələn oməsl.
#hu: Na, kint ül (Masa-Masa) az apósa a ház mellett varsalécet faragva.
#en: Well, Masa-Masa is sitting outside his father-in-law’s house, carving poles for a fish trap.
ajšək kili tăjl, a kilel lŭw pŭŋlələn jŏtman kamən ul.
#hu: Van egy kisebb sógornője, a sógornője meg mellette játszik (Part.) kint.
#en: He has a younger sister-in-law who is playing outside, next to him.
lŭw ariti pitl:
#hu: Ő énekelni kezd:
#en: He starts to sing:
– măša-măša sot mitrajəl – jastl – lowi ńŏχi teləŋ χot šitilijs.
#hu: – Masa-Masa száz varázsa – aszongya – lóhússal teli házat szerzett.
#en: – Masa-Masa’s hundred charm, he says, got him a house filled with horse meat.
măša-măša – jastl – imel-imi χăla χŭwatən pa – jastl – ne šitəs.
#hu: Masa-Masa – aszongya – a felesége holtteste segítségével meg – aszongya – feleséget szerzett.
#en: Masa-Masa, he says, got himself a wife with the help of his wife’s dead body.
(lŭwel lŭw arən werləl.)
#hu: (Ő róla csinál éneket.)
#en: (He makes a song about himself.)
in ewileŋki śi jŏχi lŏŋəl, pa kilel elt χullət, śiti arijəl, jŏln:
#hu: A kislány aztán bemegy, és aztán hallják, a sógoráról  így énekel otthon:
#en: The girl goes inside and they hear how she sings about her brother-in-law at home:

– măša-măša – jastijəl – lowi-ńŏχi teləŋ χot šitəs.
#hu: – Masa-Masa – aszongya – lóhússal teli házat szerzett.
#en: – Masa-Masa, she says, got himself a house filled with horse meat.

śittən kilel isa arijəl tăŋχa, tŏrasa jil, pa kamən pa lŭw χŏśajəl jŏχatl, wana woχl, śŏχra-tăjən ńaləm-jăt χŏl pajtəpləlle.
#hu: Aztán a sógornője alighanem mindig énekli, zavaróvá válik, és (amikor) kint megint hozzámegy, közelre hívja, a kiskésével a nyelvét teljesen kivágja.
#en: This is likely always sung by his sister-in-law and it becomes disturbing, so (when) she is outside again, he calles her over and cuts out her entire tongue with his small knife.
in ńawrem ŭŋəlli pitl, śi:
#hu: A gyerek néma lesz, ím:
#en: The child becomes mute now:
– mŏlχătl śi ŭŋəlli, – jastl – ŭŋəl tăjs, mŭjəl χŏti jil?
#hu: – Tegnap még néma (tkp. szájatlan; a mesélő eltévesztette, rögtön javítja) – aszongya –, még beszélt (tkp. volt szája), mi történt vele (tkp. mijével mi lesz)?
#en: – Yesterday mute (actually: mouthless; the story teller mixed it up but corrected it right away), he says, she talked (actually: she had a mouth), he says, what happened to her (actually: what happens to her thing)?
jastl:
#hu: Aszongya:
#en: Then it says:
– pa śărtaŋ χŏjat mŭj ăntəm?
#hu: – Sámán talán nincsen (tkp. és sámánoló valaki nincs)?
#en: – Is there a Shaman to be found (actually: is there a Shaman)?
χŏl śăʀʟtijaln!
#hu: Sámánoltassatok!
#en: Let’s employ a Shaman!

śikińśa ŭpel-iki jastl:
#hu: Aztán az apósa mondja:
#en: Then the father-in-law says:
– tăm...
#hu: – Itt...
#en: – Here ..
tăm tăχajən – jastl – ăntəm, tăm wošən.
#hu: ezen a helyen – aszongya – nincs, ebben a városban.
#en: at this place, he says, there isn’t one, in this town.
tŭta, – jastijl – lapət χu aŋkel-imi ul kŭš – jastl.
#hu: Ott – aszongya – hét férfi anyja-asszony él bár – aszongya.
#en: There, he says, seven men’s mother-woman lives, indeed.
– pa ma jăχləm! – jastijl.
#hu: – Akkor én elmegyek (hozzá)! – aszongya.
#en: – Then I will visit! – he says.
– pa jăŋχa, năŋ jăχti śiren (ul ki)!
#hu: – Na menjél, ha van rá módod!
#en: – Well, go if opportunity presents itself!

a... ampəŋ uχələn măla, pa ampəŋ uχələn mănl.
#hu: Kutyafogatot adnak (Pass.) neki, és kutyaszánon megy.
#en: A dog sleigh is prepared for him and he goes by that.
tŏχi jŏχatl, woš lŏwat i χot, jăna lapət χu aŋkel-imi pilən ullət.
#hu: Odaér, városnagyságú egyetlen ház, valóban hét férfi él (ott) az anyjával.
#en: He arrives to this house that’s as big as a town, where indeed seven men live there with their mother.
lŭw pa ujətla:
#hu: Ő is ismeri (Masa-Masát; Pass.):
#en: Masa-Masa is known by them:
– măša-măša mŭj werən – jastl –, mŭj aj-kelən jŏχətsən?
#hu: – Masa-Masa, milyen ügyben – aszongya –, mi hírrel jöttél?
#en: – Masa-Masa, what’s the purpose of your visit, what news do you bring, he is asked.
– mŭj werən, mŭj aj-kelən jŏχətsəm? – jastl.
#hu: – Mi dologgal, mi hírrel jöttem? – aszongya.
#en: – What’s my purpose, what’s the news I bring? – he asks.
wošəŋ-kurtəŋ ŭpem-iki – jastl – ewileŋkel ŭŋəlli pits, pa aŋken-imi woχəlisa – jastl.
#hu: A Városos-Falvas apósom-apó – aszongya – leánykája megnémult (tkp. szájatlanná lett), és az anyátokat hívják (Pass.) – aszongya.
#en: My father-in-law, the Town-Village Elder has a daughter who fell numb (actually: she became mouthless), he says, and they are asking for your mother.
– ja woχəlisa ki – jastl –, at jăŋχəl.
#hu: – Ha hívják (Pass.) – aszongya (a hét férfi) –, hadd menjen!
#en: – If she is called for, say the seven men, she shall go!

ja mănl, tulle ampəŋ uχələn.
#hu: Na megy, viszi kutyaszánon.
#en: Now there he goes, taking her on the dog sleigh.
tŏχi jŏχətl jetən, śi pŭt mŏlla, in śepan imi jŏχtəs χŏti, ńŏχi kawəʀti.
#hu: Odaér este, húst főznek (tkp. a fazékba főznivalót raknak, húst főzni), hiszen a sámánasszony érkezett.
#en: He arrives at night, they cook meat (actually: they put the cookables into the pot, meat to cook), because a Shaman woman arrived.
in imi kŭjəp sekman nawərlijəl, mŭjkem śăʀʟəl, lŭwela ujtla.
#hu: Az asszony sámándobot verve ugrál, bármennyit sámánol, őt (értsd: Masa-Masát) találja (Pass.).
#en: The woman jumps, hitting her shaman drum, but with all the enchantment, she only finds him (meaning: Masa-Masa).
in imi śăʀman nawərl pa isa măša-măša, măša-măša, śiti χojlila.
#hu: Az asszony sámánolva ugrál és mindig Masa-Masa, Masa-Masa, őt éri (Pass.).
#en: The woman is dancing around as Shamans do and reaches Masa-Masa, Masa-Masa only.
kim etl, ŭpəl-iki ampar-ow pelk(i) pŭšla, χŭlət kim jowəll, ampət lelət, woš-tel ap.
#hu: Kimegy, az apósa raktárának az ajtaját kinyitja, kihajítja a halakat, a kutyák esznek, a város összes (tkp. város-teli) kutyája.
#en: He steps outside to open the door to the father-in-law’s pantry and throws out the fish that the dogs, the dogs of the town (actually: the town full of dogs), eat.
jŏχi lŏŋemijəl, ow pŭšman, śi:
#hu: Bemegy, az ajtót nyitva, ím:
#en: He returns inside and leaves the door open:
– kim etat(i), kim et(ati)!
#hu: – Menjetek ki, menjetek ki!
#en: – Go outside, go outside!
ľaľ jŏχtəs!
#hu: Had érkezett! (Értsd: Masa-Masa azért, hogy ki tudja küldeni az embereket a házból, odagyűjtött kintre sok kutyát, majd azt kiáltotta, hogy ellenség támadt a településre.)
#en: An army has arrived! (Meaning: in order to be able to send the people out of the house, Masa-Masa gathered all the dogs so he can say that the enemy attacked the township.)

in ŏt, χŏlije kim rijlət, χotəŋ ŏtlal.
#hu: Az izé, mind kiözönlenek, a háziak.
#en: And then, all the inhabitants stream outside.
in imi utśa χotn kŭjəp sekman na(wərl).
#hu: A  (sámán)asszony egyedül a házban (értsd: üres házban, ahol egyedül van) dobolva (tkp. dobot verve) ugrál.
#en: The Shaman woman dances alone in the house (meaning: in the empty house, where she is alone), drumming.
mŏχet kim etəm kŭtən jŏχi lŏŋemijl, in imi alemalle pa kawrəm pŭta tŏχi lŭkeməl.
#hu: Amíg a többiek kimentek (Part. Perf.) bemegy (Masa-Masa), fogja az asszonyt és a forró fazékba beledugja.
#en: While the others left, he (Masa-Masa) goes inside, grabs the woman and sticks her into the hot pot.

– ŏj, peda, χŏl χŏl kim etsəti – jastl –, in iman kawrəm pŭta-ľi, tŭta-ľi, ŏt, aʟ pitl.
#hu: – Jaj nekem, mind  valahova kimentetek – aszongya –, az asszony fazékba vagy tűzbe ne essen!
#en: – Woo me, they have all left for somewhere, he says, this woman shall not fall into a pot or the fire!
– pa năŋ ăt jastelən, ľaľ jŏχtəs?!
#hu: – Hát nem te mondtad, hogy had érkezett?!
#en: – Weren’t you the one telling us that an army had arrived?!
– ma, mŭj, śiti χun jastəlem, ma śit, śit ăt jastələm.
#hu: – Én, micsoda, hogy mondtam volna azt (tkp. úgy mikor mondom), én azt, azt nem mondtam (tkp. mondom).
#en: – Me, what, why would I have said that (actually: when do I say it like that), I, I have not said such thing (actually: I am not saying such thing).
śi arat ap ăktəśmal, ľaľ arat.
#hu: Annyi kutya gyűlt (Part. Perf.) össze, mint egy hadsereg (tkp. had mennyiségű)!
#en: So many dogs have gathered as if it was an army indeed (actually: as big as an army)!

pa {num} śir pereməl.
#hu: (?; kb. ismét a maga hasznára fordítja a dolgot.)
#en: (?; something on how he turns the situation to his advantage.)
pfu, in imi jŏχi lŏŋmel, părmal, kawrəm pŭtən.
#hu: Pfuj, az asszony, bemennek (Part. Perf.), meghalt (Part. Perf.) a forró fazékban.
#en: Yakk, when they go inside, (they see) the woman dead in the hot pot.

– pa inmunt teln śi jasteləm, χŏl χŏl kim etləti, in imen śi nin tŭwaln, ma śit tutem ăntəm.
#hu: – Az imént mondtam (tkp. mondom), mind valahova kimentek, az asszonyt ti vigyétek (haza), én nem viszem (tkp. vivésem nincs)!
#en: – I have just said (actually: I am saying it now) that you shall not go outside but you all did, you need to take the woman home, I cannot take her (actually: I have no taking).
ŭpel-iki jastl:
#hu: Az apósa mondja:
#en: His father-in-law replies:
– in lapət χujən neš śi ulmew arat – jastl –, χŏl wellajəw.
#hu: – A hét férfi hiszen, ennyi volt az életünk (tkp. ennyi éltünk mennyisége) – aszongya –, mind megöl bennünket (Pass.)!
#en: – Our life is over (actually: this is the measure of our lives), we are all going to be killed by those seven men! – he says.

pa śikińśa kimet χătla jil, jastl:
#hu: Aztán másnap lesz, aszongya (Masa-Masa):
#en: Tomorrow comes and he (Masa-Masa) says:
– ma tulem – jastl –, ăntəm, pa.
#hu: – Én elviszem – aszongya –, ha más nem (tkp. nincs), mégis.
#en: – If nobody else will (actually: if it doesn’t exist), I will take her, after all.

in imel χăla leʟʟ, ampəŋ uχələn pa tul.
#hu: Az asszony holttestét beteszi a kutyaszánba és elviszi (Pass.).
#en: He puts the woman’s dead body onto the dog sleigh and takes her.
ata lawləsl, ŏlti pŏraja śi, tŏχi jŏχətl, at pŏrajən ŏllət χŏl in, lapət χu wŏjəmtəmət śi.
#hu: Megvárja az éjjelt (tkp. éjjellé vár), alvásidő lesz, aztán odaér, éjszaka mind alszanak, a hét férfi mind elaludt (Part. Perf.) bizony.
#en: He waits for night to come (actually: waits to be night), for it to become sleeping time, then he arrives, they are all asleep during the night, all seven men fell asleep, indeed.
ajlta ow pŭnšəlijəl, in ampəŋ uχəl χălajəl telən lipija esləlle.
#hu: Lassan kinyitja az ajtót, a kutyaszánt a holttesttel együtt (tkp. tele) beereszti.
#en: He opens the door slowly and let’s the dog sleigh in, with the dead body on it (actually: full).

– nŏχ kilat(i), nŏχ kilat(i), ľaľ jŏχtəs!
#hu: – Keljetek fel, keljetek fel, had érkezett!
#en: – Awake, awake, an army has arrived!
in ŏt, pătlam χŭwat nŏχ kiləplət, narilal alemə(llal), sewərti sijel, ap śăləŋ sij, ap śăləŋ sij el(ti) nem(ŏlti).
#hu: Az izé, a sötétben felkelnek, megragadják a kardjukat, vágások zaja, kutyanyüszítés zaja, a kutyanyüszítés zaján túl semmi (más).
#en: The thing, they get up in the dark, reach for their swords, one can hear the sound of massacre, dogs crying, but nothing else beyond the dogs’ cries.
jŏχi lŏŋəl:
#hu: Bemegy:
#en: He enters:
– mŭj werlə(ti), aŋken-imi al wellati!
#hu: – Mit csináltok, az anyátokat meg ne öljétek!
#en: – What are you doing, just don’t kill your mother!
ja χŏti jisti!
#hu: Mi van veletek (tkp. hogy lettetek)?
#en: What is up with you (actually: what did you become)?
ma śi ŭwlisem, aplam jŏχi lŭttəsəm!
#hu: Hiszen kiabáltam, hogy a kutyáimat véletlenül beengedtem (tkp. haza vesztettem, elejtettem).
#en: After all, I have yelled that I let the dogs in by accident (actually: I have lost them home, dropped them).

tŭt wŭśitlət, ap ŏš ăntəm, χŏjat ŏš ăntəm, χŏl napra sewərmel.
#hu: Világot gyújtanak, kutya-e, ember-e, nem tudni (tkp. kutya értelem nincs, ember értelem nincs), mind apróra vágva (Part. Perf.).
#en: They turn on the light, whether it’s a dog, a person, impossible to tell (actually: there is no dog-sense or person-sense), all are cut into tiny pieces.

– ma ninan – jastl – χona watləlem sar!
#hu: – Én benneteket – aszongya – megmutatlak a királynak!
#en: – I will indeed show you to the king! – he says.
– śi lŏwat jăm wera – jastl –, al jaste! – jastl.
#hu: – Tedd meg nekünk (tkp. akkora jót tegyél) – aszongya –, ne mondd meg! – aszongya.
#en: – Do us a favor (actually: do us something good), they say, don’t tell on us!
– mŭŋ năŋen χorəŋ ŏnas, wojəŋ ŏnas leśatləw!
#hu: – Mi neked rénbikás szánkaravánt, állatos szánkaravánt készítünk!
#en: – We’ll prepare a reindeer sleigh train pulled by a bull, we’ll prepare a train of animal sleighs for you!

uχəln kirla, ŏnasən măla, śiti jŏχi mănl.
#hu: Szánt fognak be neki (Pass.), szánkaravánt adnak (Pass.), úgy megy haza.
#en: To go home, they harness into a sleigh, give him a train of sleighs.
pa ŭpəl-iki χŏśa in śŭńən-χulən in ul.
#hu: És az apósánál most is szerencsében-jólétben most is él.
#en: And he still lives with his father-in-law in luck and wealth.