1. pil wātil
#hu: 1. Bogyószedés
#en: Berry Collection

mān pāwluw ľāpat, saran-pāwəln minne ľōχ wātat, janiγ jāŋkəlma ōli, taw χōslōγ jāŋkəlmaγ lāwawe.
#hu: Falunk közelében, a Szaran-páwelba vezető út mentén nagy láp van. Hószloh-lápnak hívják.
#en: Not far from our village, there is a huge marsh along the road to Saran-pavel. It is called Hosloh Marsh.
ti jāŋkəlmat saka sāw saŋkwlīpil ōliγli.
#hu: Ezen a lápon nagyon sok mocsári áfonya terem.
#en: You can find a lot of bog bilberries in this marsh.
tujaγ saŋkwlipuŋkət ōsn nēγlēγət, māχəm tot tuw-rāγatanēγ pil wāteγət.
#hu: Tavasszal a zsombékok a felszínre bukkannak, az emberek [akkor] ott rogyásig szednek bogyót.
#en: In spring, the clumps surface and people collect enormous quantities of berries there.
mān pāwluwnəl χōslōγ jāŋkəlma mos χūrəm-ńila-ťem wērəsta.
#hu: A mi falunktól a Hószloh-lápig mintegy három-négy verszt.
#en: It is about three or four versts from our village to the Hosloh Marsh.

akw tūja ālpəl kwālapasuw, pōľ tōlne ēli-pālt jāŋkəlman ta χājtēw.
#hu: Egy tavaszi hajnalon fölkerekedtünk, a hókéreg olvadása előtt a lápra szaladunk.
#en: One spring day we set off at dawn to run to the marsh before the snow crust melts.
ľōŋχət minťēwt, tōrəm-sāt ōśχoľ:
#hu: Az úton mentünkben különféle (isteni hét) tréfa [éri egymást]:
#en: As we are walking there are versatile jokes:
ērγēw, mōjtēw, ńāwramət χaluwt tujaślaχtēw.
#hu: énekelünk, mesélünk, [mi] gyerekek [egymás] közt lökdösődünk.
#en: we sing, we tell stories, and [we] kids jostle [each other].
toχ kapərtimaw māw χūńt χōliγpanēte, atiŋ wāγluw.
#hu: Így mókázva, az utunkat mikor tesszük meg, nem is tudjuk.
#en: Joking about we do not even know when we cover the distance.

ja-te, jāŋkəlmawn joχtēw.
#hu: No, végre megérkezünk a lápunkra.
#en: Well, finally we get to our marsh.
ōwəl wāγlənēw porat tit ōs sāw-sir ōśχoľ:
#hu: Első megpillantásakor itt is sokféle tréfa [hangzik el]:
#en: As we catch sight of it there are also a lot of jokes:
towa saŋkwlipuŋkən ľūľəmti, lāγle jol-woľkāti, ēl-rōŋχaltaχti:
#hu: Az egyik föláll [egy] zsombékra, a lába lecsúszik, fölkiált:
#en: One stands on a clump, his leg slips off and he cries out:
»aχ-ā˙!
#hu: „Juj!
#en: “Ouch!
wite manər jisəm!«
#hu: vize milyen forró!"
#en: How hot its water is!”
manos lāwi:
#hu: [Egy] másik mondja:
#en: Another [one] says:
»am ūj-kot sōpakaťēγəm śar at sāsēγ:
#hu: „Az én jávor-lábszárbőrből készült csizmácskáim éppen nem vízhatlanok:
#en: “My little boots made of elk’s legskin are not at all waterproof:
junγanēnəl wit śalti, ńolanēnəl kon-sōsiγχati.«
#hu: sarkukon bemegy a víz, orrukon kiömlik."
#en: Water goes in at the heels and flows out at the toes.”
– manos:
#hu: — [Egy] másik:
#en: Another [one]:
»pā-pā!
#hu: „Jaj, jaj!
#en: “Oh, oh!
wite śar lāγəl-sim χosit χāŋχi.«
#hu: a víz egészen a lábam közepe hosszában emelkedik!"
#en: Water is rising along the middle of my legs!”
»lāγəlťēγəm śar śōľśin purawēγ.«
#hu: — „Az én lábacskáimat megharapja a menyét!"
#en: “My little legs are bitten by a weasel!”

tit ta mowińt, ta ōśχoľ, ta rōχ.
#hu: [Van] itt nevetés, tréfa, kiabálás.
#en: There are laughs, jokes, shouting.
χotəm kāsəŋ jāŋkəlman ta wāγlēw.
#hu: Végre megérkezünk a lápra.
#en: Finally, we arrive at the marsh.
pil kāsalēw, moś jol ta rotmaltaχtēw.
#hu: Megpillantjuk a bogyókat (egyes sz.), kissé lecsendesedünk.
#en: We notice the berries and we calm down a bit.
lāγlanuw pōľəm witn χańśuwlēγət, wassiγ at pōľāwet.
#hu: Lábunk (többes sz.) a fagyos vízhez hozzászokik, nehogy megfagyjon.
#en: Our legs get used to the freezing cold water so that they won’t be frozen

janiγ-pāla ēkwat lāśmart ńowsēγət.
#hu: Az idősebb asszonyok lassacskán haladnak (mozognak).
#en: Older women move slowly.
χōt piliŋnuw lōmt χōntēγət, tot ta mokartaχtilēγət.
#hu: Ahol bogyósabb részt találnak, ott hajlongnak.
#en: Where they find a place abundant in berries, they bend.
māńlatnuw nēt taj mōtmat mān mośśan patapālēγət.
#hu: A fiatalabb asszonyok pedig különféle helyeken (tkp. helyre) kissé fölbukkannak, majd ismét eltűnnek.
#en: Younger women just appear at different places then they disappear again.
akwaiγ χorsow χoľt totiγlaχteγət: janiγnəl janiγ pil woss χōntsət.
#hu: Állandóan [szélfújta] halbőr módjára futkosnak, hogy nagyobbnál nagyobb bogyót találjanak.
#en: They keep running about like [wind blown] fish skin so as to find even larger berries.

akwnakt mān toχ pil wātimaw, jāŋkəlma janitəl χājtne waśśiľ-ēkw'* ōńγuw jot jalimaw, saka janiγ piləŋ lōmt χōntsuw, saŋkwlipuŋkət akwtopmat nas rawtasimat.
#hu: Egyszer, [amint] mi így bogyót szedünk a lápot befutkosó Vaszilné ángyunkkal együtt járván, igen nagybogyós helyet találtunk, a zsombékokat [mintha] éppen [nekünk] szórták volna el.
#en: Once, as we are collecting berries walking with our sister-in-law Mrs Vasil who is running about in the marsh, we come upon a place with very large berries [as if] the clumps were just scattered around [for us].
wātne pilanuw akwaiγ ūjriś mūŋi janitet.
#hu: Az előttünk levő (szedő) bogyóink madárkatojás nagyságúak.
#en: The berries in front of us are of the size of a little bird’s egg.

ti piliŋ lōmtuwt māntsimāw akwmat χūntamlasuw:
#hu: E bogyószedő helyünkön hajlongván egyszerre csak halljuk:
#en: While repeatedly bending down at our berry collecting place, we just hear:
manər lurγaltāwe!
#hu: valami morog (pass.).
#en: something is growling.
samanuw ēlaľ patsət:
#hu: Fölnéztünk (tkp. szemünk előre vetődött):
#en: We look up:
nasaťi mān ēlipāluwt pupapśťēw.
#hu: hát előttünk [egy] medve!
#en: Well, there is a bear in front of us!
taw ontsale ťit sūsamākwe.
#hu: Oldalán két kis bocs.
#en: There are two cubs on its side.
tawe kāsalasuw, sim χūń ōńśew, χot ta roχtəsuw.
#hu: Ránéztünk, elszorult a szívünk (tkp. szívünk is van), megijedtünk.
#en: We looked at her, our heart sank, we got frightened.
pājpanuw, sōwtanuw wośkasasuw, sisi ta pattapaχtasuw, lāγlanuw top sōprinəl wojlēw.
#hu: Puttonyainkat, kosarainkat elhajítottuk, megfordultunk, (úgy elszaladtunk, hogy) lábunk (többes sz.) [futás közben] majd a tarkónkat érte.
#en: We threw our dossers, baskets away, turned, [ran as] our feet almost reached our napes [while running].
waśśiľ-ēkw'* ōńγuw ōs roχtəs.
#hu: Vaszilné ángyunk is megijedt.
#en: Our sister-in-law, Mrs Vasil, also got frightened.

omanuw pālt joχtəsuw, lāwēw:
#hu: Anyánkhoz értünk, mondjuk:
#en: Reaching our mother we say:
»mān pupakwe wāsuw, taw wātāle naŋ pāltən ta ojasuw.«
#hu: „Medvét láttunk, hogy ne lássuk, hozzád menekültünk."
#en: “We saw a bear, we ran to you so as not to see it.”
janiγ māχmanuw χot-ťēnatasət, lāwēγət:
#hu: A fölnőttek (tkp. nagy népünk) elégedetlenül dünnyögtek, mondják:
#en: The adults mumbled in discontent, they say:
ossam χańuwət!
#hu: Buta lányok!
#en: Stupid girls!
sisi ojuŋkwe man rowi?!
#hu: Hátat fordítva menekülni hogy [volna] szabad?!
#en: How could you flee with your back towards the enemy?!
aťəŋk nān juji-pālənt pattapaχti!
#hu: Egyszerre csak utánatok ered!
#en: It just starts to chase you!
tōnt nān χotaľ pasapēγən?!
#hu: Akkor hova bújtok?!
#en: Then where can you hide?!
nas akwmat ōluŋkwēn-a, tur wāruŋkwēn-a!
#hu: Inkább együtt [kell] maradni, [torokból] hangot [kell] adni.
#en: You [should] rather stay together and [should] give out a sound [from your throat].
taw – mojpərākwe – nānan torγamtānuw, takwi sisi pattapaχtənuw,
#hu: — Ő — a mackó — titeket megértett volna, ő maga szaladt volna el.
#en: She – the bear – would have understood you and she herself would have run away.
taw χottaľ sōjmi, sisi minuŋkw uśś rowi.
#hu: [Csak] ha valahova eltűnik, hátrafordulni csak akkor szabad.
#en: [Only] when she disappears should you turn your back to her.
taw* sisi mintāle ľūľne mānnel ńowəmtaŋkwe at rowi.
#hu: Az ő hátrafordulása nélkül álló helyedről elmozdulni nem szabad.
#en: Without her turning her back to you, you must not leave your place.
naŋťe sārtn sisi ńowəmtēγən, taw tiji naralite, jujil ńāwliγtawen, tot χottaľ ta sēγsalapāwen.
#hu: Ha magad mozdulsz elsőnek hátra, ő bosszút áll rajtad, üldözőbe vesz (tkp. hátulról üldöztetsz), és ott valahol letipor (pass. tkp. letöröltetsz).
#en: If you are the first one to move away, she takes a revenge, you are to be chased and she smashes you somewhere (word by word: you are to be wiped away). ”

janiγ māχmanuw tiji lāwsət:
#hu: A mi elődeink (nagy népünk) így mondták:
#en: Our ancestors (our big people) said:
mān uśpəlnēγ roχtəptaχtasuw, pājpanuw, sōwtanuw wiŋkwe ťētawēw, pilēw, at minēw,
#hu: Mi még inkább megijedtünk, [mikor] puttonyainkat, kosarainkat vinni küldtek minket (praes. pass.), félünk, nem megyünk.
#en: We got even more frightened [when] we had been sent to carry our dossers, our baskets, we are afraid, we won’t go.
māχmanuw lāwsət:
#hu: A mieink mondták:
#en: Our people said:
ōs χōt akwan-ťe χōntχatēγən, matər suj wāren, nānan torγamti, takwi ēl-sōjmikwe.
#hu: Ha találkozol is vele, valami zajt csinálj, titeket megért, ő maga tűnik el, a kedves.
#en: If you should run into her, make some noise, she will understand you and she is going to disappear herself, the dear one.
towanakt – χōrtaľpi porat – naŋ ľāľtn ľāľt-jijmiγti.
#hu: Néha — mikor éhes (éhség idején) — neked megy.
#en: Sometimes – in the time of hunger – she attacks you.
tōnt naŋ ľāγalen:
#hu: Akkor gyorsan mondd ki:
#en: Then say this fast:
ti naŋ χūń ūnttəm sajəm χūl sānn ľaľt juwən!
#hu: te a valamikor kitett rothadt halas csészéd ellen jössz!
#en: You are coming against your once put out cup full of rotten fish!
naŋ ti lātŋan χūli, χot-ēssamawe, juw-raχtasawti, χottaľ ta tāχi, top tāl-sakwane ūnleγət.«
#hu: E szavaidat meghallja, elszégyelli magát, visszafordul, valahova távozik, csak a (lehullott) tűleveles ágdarabkái maradnak hátra."
#en: When she hears this, she feels ashamed, turns back and goes away, leaving only pieces of broken pine twigs behind.