4. mōś-nēγ, por-nēγ
#hu: 4. A mos-asszony és a por-asszony
#en: The Mos Woman and the Por Woman

mōś-nēγ, por-nēγ ōlēγ.
#hu: A mos-asszony és a por-asszony él.
#en: The Mos Woman and the Por Woman live.
āγjiγ-piγiγ ōńśēγ.
#hu: Van lányuk és fiuk.
#en: They have daughters and sons.
χosa ōlsiγ, wāťi ōlsiγ, akwmatērtn por-ne mōś-nēte palt ti śaltāpas, lāwi:
#hu: Hosszú ideig [vagy] rövid ideig éltek, egyszer csak a por-asszony belépett a mos-asszonyhoz. Mondja:
#en: They lived for a long time [or] lived for a short time, once the Por Woman stepped into the Mos Woman’s place. She says:
– ti nēkwe!
#hu: — Hé asszonyka,
#en: “Hey, you woman,
naj nāj-jiw wātuŋkw jalimēn!
#hu: menjünk tűzifát szedni!
#en: Let’s go and collect some fire wood.”

mōś-ne lāwi:
#hu: A mos-asszony mondja:
#en: The Mos Woman says:
»am at jalēγm,
#hu: „Én nem megyek.
#en: “I am not going.
am najw ōńśēγm.«
#hu: Nekem van tűzifám."
#en: I have fire wood.”

– jalimēn, moś wōrt jōmiγtimēn, sistam wōrt moś jalasimēn!
#hu: — Menjünk, járunk kissé az erdőben, a tiszta erdőben sétálunk!
#en: “Let’s go and walk a bit in the forest, we are walking tin the clear forest! ”

ta wōwəste, wōwəste, akwmatērtn mōś-neťēt ta kāsaśas:
#hu: Kérte, kérte, egyszer csak a mos-asszony ím beleegyezett:
#en: She begged and begged and once the Mos Woman agreed:
»jā, naŋ kāsən, jalimēn.«
#hu: „Jó, a kedvedért (a te kedved), menjünk!"
#en: “All right, for your sake (your mood), let’s go!”

ti, masχa˙tasiγ,  pinχatasiγ, kon ta kwālsiγ.
#hu: Ím felöltöztek, kendőt kötöttek, ím kimentek.
#en: Well, they got dressed, put on a kerchief and well, they went out.
towtanēn massiγ, ta minēγ.
#hu: Felcsatolták sítalpaikat, ím mennek.
#en: They put on their skis, well, they are going.
χosa minasiγ, wāťi minasiγ, akwmatērtn ľūľəŋ sipn joχtəsiγ.
#hu: Hosszan mentek, rövid ideig mentek, egyszer csak [egy] meredek lejtőhöz értek.
#en: They were going for a long time, they were going for a short time, once they reached a steep slope.

mōś-nēte lāwi:
#hu: A mos-asszony mondja:
#en: “Well, you Por Woman, slide ”
»ja-ta, por-nēkwe, naŋ taχamten!«
#hu: „Hát, por-asszony, te csússzál le!"
#en: “Well, Por Woman, go down!”

sārtn naŋ taχamten!
#hu: — Előbb te csússzál le!
#en: “You should go first!”
– por-ne lāwi.
#hu: — mondja a por-asszony.
#en: says the Por Woman.

mōś-nēkwe lāwi:
#hu: A mos-asszonyka így szól:
#en: The little Mos Woman says
»āťi, am at taχamtēγəm, ōwlet naŋ taχamten!
#hu: „Nem, én nem siklom le, elsőnek te csússzál le!
#en: “No, I won’t ski down, you should go first!
am toχ naŋ juj-palənt uś taχamtēγəm!«
#hu: Én majd csak te utánad siklom le."
#en: I am skiing just after you”

por-ne lāwi:
#hu: A por-asszony mondja:
#en: The Por Woman says:
– āťi, naŋ taχamten!
#hu: — Nem, te csússzál le!
#en: “No, you should ski first!”

worataχtasiγ, worataχtasiγ, akwmatērtn mōś-nēte ta taχa˙mtas sip jolaľ.
#hu: Vitatkoztak, vitatkoztak, egyszer csak a mos-asszony megindult lefelé a lejtőn.
#en: They argued, argued, once the Mos Woman started down the slope.
sip koťľn tūp joχtəs, akwmatērtn jujəl matarn ta isajimate sujti.
#hu: A lejtő közepéig alig ért el, egyszer csak ím hátulról valamitől fájdalma (forrósága) érzik.
#en: She hardly got as far as the middle of the slope, suddenly she feels some pain (heat) from the back.
por-ne taw juj-pālet taχamtas, jōr towtaγētəl mōś-ne sis supiγ taχamtaste.
#hu: A porasszony mögötte siklott, erős sítalpaival a mos-asszonyt elgázolta (a hátán keresztül siklott).
#en: The Por Woman had been skiing behind her and she hit the Mos Woman with her strong skies (she skied through her back).
ti mōś-nēťēte wassiγ man lili ōńśi?!
#hu: A mos-asszonyka ugyan hogy maradhatott volna életben (ugyan van-e élete)?!
#en: How could the little Mos Woman stay alive (whether has she got a life)?
lilit tot ta ojiγpas.
#hu: Lelkét ím ott kilehelte (a lelke ott ím bevégződött).
#en: She breathed her last there (well her soul finished there).

mōś-ne āγjiγ-piγiγ ta-kos ūrχatēγ, omatēn akwaγ at joχti.
#hu: A mos-asszony lánya és fia hiába vár, anyjuk csak nem jön.
#en: The Mos Woman’s daughter and son waited in vein, their mother was not coming.
kon-kwāllēγ, juw-śaltsēγ.
#hu: Kimennek, bejönnek.
#en: They go out, they come in.
akwaγ jīťimlas, satəmiγ jēmtəs.
#hu: Egyre sötétedett, beesteledett.
#en: It got darker and darker, night fell.
akwmatērtn mōś-ne āγikwe lāwi:
#hu: Egyszer csak a mos-asszony lánykája így szól:
#en: Once the Mos Woman’s daughter says:
»āpśikwe, naŋ jun ōlen!
#hu: „Öcsike, te maradj itthon!
#en: “Little brother, stay at home!
am por-ne palt jalēγəm, por-ne koln jalēγəm, por-ne aman joχtəs taj?«
#hu: Én elmegyek a por-asszonyhoz, bemegyek a por-asszony házába, vajon a por-asszony megjött-e már."
#en: I am going to the Por Woman, I am going into the Por Woman’s house, [to see] whether the Por Woman has arrived.”

kon-kwāləs, por-ne koln ta mini.
#hu: Kiment, a por-asszony házához megy,
#en: She went out, she went to the house of the Por Woman.
akwmatērtn por-ne kol āwi-sūntn joχtəs.
#hu: egyszer csak a por-asszony házának ajtó-nyílásához ért.
#en: Once she got to the Por Woman’s door opening.
sunsi:
#hu: Nézi:
#en: She watches:
nāj ta-ťem pāltima, por-ne joχtəm,
#hu: a tűz rendesen meggyújtva, a por-asszony megérkezett.
#en: The fire is burning, the Por Woman has arrived.
jun akwaγ ta potər sujanəl.
#hu: Bent egyre csak beszélnek (beszédet hangoztatnak).
#en: There is talking inside (talk is sounded).

juw-śaltəs, lāwi:
#hu: Belépett, mondja:
#en: She entered and says:
»por-ne, naŋ joχtəsən, os am omam χōt ōli!«
#hu: „Por-asszony, te megérkeztél, hát az anyám hol van?"
#en: “Por Woman, you have arrived, and well, where is my mother?”

– taw man iŋt joχti!
#hu: — Hát még nem jött meg?
#en: “Well hasn’t she arrived yet?”
mēn akwjot juw-jismēn.
#hu: Mi együtt értünk haza.
#en: We arrived home together.
najw atsəmēn tōwlijiγ.
#hu: Tűzifát szedtünk amennyi csak kellett.
#en: We have collected as much fire wood as needed.

mōś-ne āγikwe kāsmostāl kon ta kwāləs, juw minas.
#hu: A mos-asszony leánykája ím bánatosan indult kifelé, hazament.
#en: The Mos Woman’s daughter is heading for the door sadly, she went home.

ōs-ta ūrχatēγ, ta-kos ūrχatasiγ.
#hu: Ismét várnak, [de] hiába vártak,
#en: The are waiting [but] they are waiting in vein.
omatēn at ta joχtəs.
#hu: anyjuk csak nem jött.
#en: Their mother still does not come.
akwmat-ērtn mōś-ne āγikwe āpśite nopəl ōs lāwi:
#hu: Egyszer csak a mos-asszony lánykája megint szól az öccsének:
#en: Once the Mos Woman’s daughter says to her younger brother:
»am sar kon-kwālēγəm.
#hu: „Én ismét elmegyek,
#en: “I am going again,
naŋ ōlen!
#hu: te maradj!
#en: you should stay here!
omamēn ērəŋ χōt juw«
#hu: Anyánk talán jön valahol."
#en: Our mother might be coming somewhere.”

kon-kwāləs, ōs por-ne koln ta mini, wassiγ juw at śaltəs.
#hu: Kiment, ismét a por-asszony házához megy.
#en: She went out, and she is going again to the Por Woman’s house.
jisnasnəl χūntli, jun potərtanenəl sujti:
#hu: Be sem lépett, az ablakból hallja, bent beszédjük (beszédjeik) hangzik:
#en: She did not even step in, she can hear them talking inside (their speech is audible):

– lāśal, χōtaľ nowχateγən?!
#hu: — Várj (lassan), hogy nyúlhatsz hozzá?!
#en: “Wait (slowly), how can you touch it?!
pūt sūntn manriγ nowχateγən?!
#hu: Az üst szájába miért nyúlsz?!
#en: Why are you touching the mouth of the cauldron?
aťəŋk kātan śaknajtawet.
#hu: Így (másképp) a kezetek (kezeitek) felhólyagosodnak (többes sz.)
#en: Your hands will blister this way (otherwise).
naŋ sar lāśal!
#hu: Várj csak!
#en: Just wait!
mōś-ne luwəŋ ńōwľ, tānəŋ ńōwľ moľaχ-χuń āsti?!
#hu: A mos-asszony csontos húsa, inas húsa vajon hamar elfogy? (Nem kell sietni, van hús bőven.)
#en: The Mos Woman’s bony meat, sinewy meat is going to be used up soon? (You need not hurry, we have enough meat.)
ul moľamlēn!
#hu: Ne siessetek!
#en: Don’t hurry!
lāśmart, moś ūrχatēn.
#hu: Lassacskán, várjatok egy kissé,
#en: Slowly, wait a bit,
akw-tipəl nēn tēγən, χottaľ-χuń mini?!
#hu: mindegy, csak egyetek, ugyan hova menne el?!
#en: anyway, just eat, where could she go?”

ja-ti, mōś-ne āγikwe ta roχtəs, juw-χājtəs, lāwi:
#hu: És ím, a mos-asszony leánykája megijedt, hazaszaladt, így szól:
#en: And you see, the Mos Woman’s daughter got frightened, ran home and says:
»omaťēmēn wassiγ ul mēn paltmēn nēm-χuńt at joχti.«
#hu: „Anyácskánk nem jön haza hozzánk, sohasem jön már."
#en: “Our dear mother is not coming home to us, she never comes.”

āpśite ťitiγlaχti:
#hu: Az öccse kérdi:
#en: Her younger brother asks:
– manriγ naŋ toχ potərtēγn?
#hu: — Miért beszélsz így?
#en: “Why are you talking like that?”

uwśťete lāwi:
#hu: Nénje mondja:
#en: Her older sister says:
»am sar ōs kon-kwāllēγəm, por-ne koln jalēγm.
#hu: „Én még egyszer kimegyek, a por-asszony házához megyek,
#en: “I am going out once more, I am going to the Por Woman’s house.”
naŋ jun ōlen!«
#hu: te maradj otthon!"
#en: you should stay at home!”

χūrmitiγ ōs minas.
#hu: Harmadszor is elment.
#en: She went there for the third time.
pasan wātan ūntmət akwaγ:
#hu: Az asztalnál ülnek még mindig:
#en: They are still sitting at the table.
– χaš-χaš-χaš, manər jomas ńōwľkwe, manər atəŋ ńōwľ!
#hu: — C-c-c, milyen jó husika, milyen ízes hús!
#en: “Ts-ts, what good meat, what tasty meat!
ti ńōwľanuw χolēγət.
#hu: Ez a húsunk (tsz) elfogy.
#en: We are running out of this meat.
mōś-ne koln minēw, mōś-ne āγjiγ, piγiγ ōs toχ naluw-pājtijaγuw.
#hu: Elmegyünk a mos-asszony házába, a mos-asszony lányát és fiát is így megfőzzük.
#en: We are going to the Mos Woman’s house, and we are cooking the Mos Woman’s daughter and son as well.
tēn māńlat ńōwľanēn ti koni-pal atəŋət.
#hu: Az ő gyenge húsuk (tsz.) különösen ízletes.
#en: Their tender meat is extraordinarily delicious.

ja-ti, mōś-ne āγikwe ti lātŋət χūntamlas, juw-χājtəs,
#hu: És ím a mos-asszony leánykája meghallotta e szavakat, hazaszaladt.
#en: And you see the Mos Woman’s daughter overheard these words, she ran home.
āpśiťēt nopəl lāwi:
#hu: Öcsikéjének mondja:
#en: She says to her little brother:
»āpśkwe, moľaχ masapaχtn, liljanmēn iŋ ōlne toriγ.
#hu: „Öcsike, gyorsan öltözz föl, életünk, amíg csak élünk [veszélyben van].
#en: “Little brother, get dressed fast, our life, as long as we live [is in danger].
χottaľ sisi minimēn!
#hu: „Valahova az ellenkező irányba menjünk!
#en: We should go somewhere  in the other direction!
omaťēmēn nasaťi por-nen χottaľ totiγpima.«
#hu: Biztos, hogy anyácskánkat a por-asszony megölte (valahova vitetett)."
#en: Our mother must have been killed by the Por Woman (she was taken somewhere).”

ti āpśite masχatne sis, mōś-ne āγikwe śēpn pāľ-konsəp pinəs, nāj-āχwtas pinəs, lēstan pinəs.
#hu: Öccse öltözése közben a mos-asszony lánykája a zsebébe sűrű fésűt tett, tűzkövet tett, köszörűkövet tett.
#en: While her brother was dressing, the Mos Woman’s daughter put a dense comb in her pocket, put a flint stone there, put a whetstone there.
tuťśaŋēn pinssane, ta minēγ.
#hu: A varrózacskójukat fölvette, elmennek.
#en: She took their sewing kit and they are leaving.
āpśiťēte nōχ-ālmajas, kon-kwālapasiγ, ja-ti, ta χājtēγ.
#hu: Öcsikéjét fölemelte, kimentek, és ím szaladnak.
#en: She lifted her little brother, they went out and you see they are running.
man jōr ōńśēγ, man wāγ ōńśēγ, ta ojjēγ.
#hu: Akár erősek (erejük van), akár gyengék (gyengeségük van), menekülnek.
#en: Whether they are strong (have strength), whether they are weak (have weakness), they are fleeing.
χosa minasiγ, wāťi minasiγ, akwmat jujəl χūntamlastēn.
#hu: Hosszan mentek, röviden mentek, valamit hallanak hátulról.
#en: They have been going for a long time, they have been going for a short time, they can hear something from the back.
juwľe χūntlēγ:
#hu: Maguk mögött hallják:
#en: They can hear behind themselves:
por-ne ti jinēt sujti.
#hu: ím a por-asszony jövetele hallik.
#en: well, the coming of the Por Woman can be heard.
akwaγ potərtanēt sujti:
#hu: Egyre hallatszik a beszéde:
#en: They can hear her speak:
– mōś-ne āγjiγ, piγiγ man χosa patil ōńśēγən?!
#hu: — mos-asszony lánya, fia, vajon hosszú szaladó lépésiek van-e (messze elértek-e)?
#en: “”Mos Woman’s daughter and son, do they have long running steps (have they got far)?
jujəl moś-ērtn ti joχtijaγəm!
#hu: Hamarosan utolérlek titeket!
#en: I am catching up with you soon!”

ta χājtsiγ, χājtsiγ, akwmatērtn mōś-ne āγi juwľe āŋkwatas:
#hu: Futottak, futottak, egyszer csak a mos-asszony leánykája hátrapillantott:
#en: They were running and running, once the Mos Woman’s little daughter glanced back:
sōľ, por-ne akwaγ tēn ľapatēn ti patəm.
#hu: valóban, a por-asszony egyre közelebb jutott hozzájuk.
#en: Certainly, the Por Woman was getting nearer.
jujəl ti joχtawēγ.
#hu: Már-már utoléri őket (pass.).
#en: She is almost reaching them.
tuťśaŋ sowēn kāte māγəmtāləs, lēstan potalite ālmajas, ta liste, lāwi:
#hu: A varrózacskóba dugta kezét, köszörűkő-darabját kiemelte, eldobta, így szól:
#en: She reached into the sewing kit, she lifted her piece of whetstone, she threw it away and says:
»akw-ťit χōtal ōluŋkw-ťe lāwwesamēn, ti lēstan āχwtas-uriγ woss ūntχāti!
#hu: „Ha egy-két napot (még) élnünk rendeltetett, ez a köszörűkő, kősziklaként emelkedjék!
#en: “If we are destined to live (still) one or two days, this whetstone should tower like a big rock.
por-ne ti āχwtas-ur ūltta unsuŋkwe ul woss wērmi!
#hu: A porasszony ezen a kősziklán ne tudjon áthaladni!"
#en: The Por Woman should be unable to get over this rock.”
 – ja-ti, mat-ťēmn ēlnuw os-ta patapasiγ.
#hu: — Es lám, valamennyire előre jutottak (előnyt szereztek).
#en: And you see, they got ahead a bit (they took the lead).
por-ne ti āχwtas-ūrn χottaľ ta taγmatame sujti.
#hu: A por-asszony — úgy látszik — ebbe a kősziklába valahogy beleakadt.
#en: The Por Woman – it seems – got stuck in this rock somehow.

χosa minasiγ man wāťi minasiγ, akwmatērtn ań por-nēriś os-ti junēt sujti,
#hu: Hosszan mentek vagy röviden mentek, most egyszer csak a gonosz por-asszony jövése hangzik ismét.
#en: They were going for a long time, they were going for a short time, now suddenly the coming of the evil Por Woman can be heard again.
os-ta potərtanēt sujti:
#hu: Ismét hallik a beszéde:
#en: Her voice (speech) can be heard again:
– man χosa patil ōńśēγən?!
#hu: — Vajon hosszú szaladó lépésetek van-e?
#en: “Do you have long running steps?
am jujəl nēnan ti joχtijaγəm!
#hu: Én titeket utolérlek.
#en: I am catching up with you.”

ta χājtsiγ, χājtsiγ, akwmatērtn sōľ śar ľapan ti joχtəne sujti.
#hu: Futottak, futottak, egyszer csak valóban úgy érződött, hogy nagyon közel jutott.
#en: They were running, running, and once they could feel that she had got very near.
mōś-ne āγikwe kāte tuťśaŋen māγińtaste, kospe kon-lēγmatas,
#hu: A mos-asszony leánykája kezét a varrózacskóba dugta, fésűjét kivette.
#en: The Mos Woman’s little daughter reached into the sewing kit and took out her comb.:

ta liste, lāwi:
#hu: Elhajította, így szól:
#en: She threw it away and says:
»akw-ťit χōtal ōluŋkwe-ťe lāwwesamēn, ti konsəpəl ńol lāptāl, paľ lāptāl pāľ wōr woss tēli!
#hu: „Ha még egy-két nap élnünk rendeltetett, ezzel a fésűvel orr-áthatolhatatlan, fül-áthatolhatatlan sűrű erdő kerekedjék (nőjön)!
#en: “If we are destined to live (still) one or two days, this comb should turn (grow) into a dense forest which is impenetrable for the nose, impenetrable for the ear!
por-ne ta wōret*, ta wōre χosit jōmimate, supe-kwālγe pōľiγ woss maniγtāwe, alpi-ńōwľe poľiγ woss ńiltalāwe!«
#hu: A por-asszony ebben az erdejében, erdeje hosszában jártában ruhája (inge-öve) szakadjon szét, teste húsa sebeztessék össze!"
#en: The Por Woman in this forest of hers, walking along her forest her dress (shirt and belt) should be torn into pieces, her body should be wounded all over.”

sōľ, akwmatērtn pāľ wōr tēn jujipalēnt ta tēlapas.
#hu: Valóban, egyszer csak sűrű erdő termett hirtelen mögöttük.
#en: And really, at once a dense forest was created behind them suddenly.
por-ne χottaľ ta taγmatas,
#hu: A por-asszony valahogy ím fennakadt.
#en: The Por Woman you see got entangled somehow.
taw tot woratālnetē sis ań mōś-ne āγikwēγ, piγiγ moś ēlnuw ta patsiγ.
#hu: Ott (való) küszködése közben most a mos-asszony leánykája, fia előbbre jutottak.
#en: While she was struggling there, the Mos Woman’s daughter and son got farther.

χosa minasiγ, wāťi minasiγ, akwērtn por-ne os-ti jinēt sujti.
#hu: Hosszú ideig mentek, rövid ideig mentek, egyszer csak ismét hallik a por-asszony jövetele.
#en: They were going for a long time, they were going for a short time, now suddenly the coming of the Por Woman can be heard again.
juwľe āŋkwatālēγ:
#hu: Hátranéznek:
#en: They turned back:
sōľ, akwaγ supe-kwālγe poľiγ maniγtimat, alpi-ńowľe poľiγ ńiltalim, iŋ juw!
#hu: valóban, ruhája összetépve, teste húsa fölsebezve. Még [mindig] jön!
#en: Really, her dress is torn, the meat of her body is wounded. She is [still] coming!
arγennuw ľapan joχtəs.
#hu: Túlságosan közel jutott.
#en: She got too near.
mōś-ne āγikwe kāte tuťśaŋēn māγəmtāləs, nāj-ťēre kon-lēγmatas. liste, lāwi:
#hu: A mos-asszony leánykája kezét a varrózacskójába dugta, tűzcsiholó vasát kivette, eldobta, mondja:
#en: The Mos Woman’s little daughter reached into the sewing kit and took out her fire making iron, threw it away and says:
»mān tēləm janiγ nāj, witn tēləm janiγ nāj wos tēli!
#hu: „Földre termett nagy tűz, vízbe termett nagy tűz keletkezzék!
#en: “Huge fire created for earth, huge fire created for water, be created!
por-ne ta nājt śama wos śakrataptawe, lilit ul wos χuľti!«
#hu: A por-asszony abban a tűzben agyonégjen, élete ne maradjon"!
#en: The Por Woman should burn to death in that fire, her life should be gone!”
- moś ēlnuw patsiγ.
#hu: — Egy kissé előbbre jutottak.
#en: They reached a bit farther.

sōľ, janiγ nāj kapaj pēlajas, por-ne tot-ta χottaľ totiγpawes.
#hu: Valóban hatalmas nagy tűz lobbant föl, a por-asszony ott szörnyethalt (valahova vitetett).
#en: And certainly a huge fire blazed up, the Por Woman was killed instantly (was carried somewhere).
χosa minasiγ, wāťi minasiγ, juwľe āŋkwatālēγ:
#hu: Hosszú ideig mentek, rövid ideig mentek, visszanéztek.
#en: They were going for a long time, they were going for a short time, they looked back.
akwaγ χiľe āťim, nēm-χōt at nāŋki.
#hu: Nyoma sincs, senki sem látszik.
#en: She has no trace, nobody can be seen.

ōs ta minasiγ, minasiγ, akwmatērtn ńārn joχtasiγ.
#hu: Ismét mentek, mendegéltek, egyszer csak egy mocsárhoz értek.
#en: Now they walked and walked, once they got to a marsh.
ta-ťēm mat morχəŋ ńārkwe.
#hu: Olyan jó kis szedres mocsár.
#en: To a nice marsh with a lot of cloudberries.
minimatēn wāγtāl patsiγ, jol-ľūľsiγ, morχ tēnkwe patsiγ.
#hu: Miután mentek (menvén), elfáradtak, leálltak, szedret kezdtek enni.
#en: Having walked they got tired, they stopped, they began to eat cloudberries.
morχ tājimatēn akwmatērtn āpśit lāwi:
#hu: Miközben ettek (ger.) egyszer csak az öcsike így szól:
#en: While eating, the little brother suddenly says:
– uwśkwe tiγ jijen, am lāγlaγəm jol ta χanuwjasiγ.
#hu: — Nénécském gyere ide, leragadt a lábam (dual.).
#en: My dear sister, come here, my legs are stuck.

uwśťēt lāwi:
#hu: Nénécskéje mondja:
#en: His sister says:
»sar lāśalkwe, lāśal, am ti morχ-samťem tājapēγəm.
#hu: „Csak lassacskán, lassan, én ezt a szederszemecskémet megeszem.
#en: “Just slowly, slowly, I am eating this cloudberry of mine.
uś naŋ paltn juwəm.«
#hu: Mindjárt megyek hozzád."
#en: I am going to you soon.”

os akwmatērtn moś olliγtas, āpśťēte* lāwi:
#hu: Ismét időzött egy kissé, az öcsikéje szól:
#en: She spent some time this way, and her little brother says:
– uwśkwe, tiγ jījin, am akwaγ jol-ujuŋkw ta patsəm.
#hu: — Nénécském, gyere ide, én egyre süllyedek (süllyedni kezdtem).
#en: “My dear sister, come here, I have started to sink.
sāns-puŋk pāsn ti joχtsəm.
#hu: Térdig jutottam (a mocsárba).
#en: I am in the marsh up to my knees.”

uwśťēt lāwi:
#hu: Nénécskéje így szól:
#en: His sister says:
»lāśalkwe, lāśal, am ti morχ-samťem tājapēγəm, naŋ paltən ti juwm.«
#hu: „Csak nyugodtan, ezt a szederszemecskémet megeszem, (aztán) hozzád megyek.
#en: “Take it easy, I am eating this cloudberry of mine and I am going to you.”

ōs ta tēγ, ta jōmiγti ńār janitəl, akwmatērtn āpśťēt rōχnēt sujti:
#hu: Ismét eszik, járkál a mocsárban ide-oda (a mocsár nagyságával), egyszer csak öcsikéje kiáltása hallik:
#en: She is eating again, she is walking up and down in the marsh (in the largeness of the marsh), once the cry of her little brother can be heard:
– uwśkwe tiγ jījn, am akwaγ wāŋn-sow pāsn ti joχtəsəm!
#hu: — Nénécském, ide gyere, én már vállig süllyedtem!
#en: “My dear sister, come here, I have sunk up to my shoulders!”

uwśťēt lāwi:
#hu: Nénécskéje mondja:
#en: His sister says:
»lāśalkwe, lāśal, am ti morχ-samťem tājapēγm, naŋ paltn joχtēγm.«
#hu: „Csak nyugodtan, nyugodtan, ezt a szederszemecskémet (még) megeszem, (aztán) megyek hozzád".
#en: “Just take it easy, take it easy, I am eating this cloudberry of mine and I am going to you.”

ōs-ta jōmiγtas, jōmiγtas, tēs, tēs.
#hu: Ismét járkált, járkált, evett, eddegélt.
#en: She walked around, ate, nibbled.
akwmatērtn āpśit lāwi:
#hu: Egyszer csak az öccse így szól:
#en: Once the little brother says:
– am jol ti pātərēγəm!
#hu: — Ím eltűnök!
#en: “Well, I am disappearing!”

ja-ti, tuw ta kwālapas, tuw joχtiγpas,
#hu: És lám, odafutott, odaért.
#en: And you see, she ran there, she got there.
nasaťi āpśťēt pātəram, top ātane ost ľūľēγət.
#hu: öccse bizony elsüllyedt, csak a haja (tsz.) látszik ki (áll ki) már.
#en: Her brother had really sunk, only his hair can be seen (stands out).
puŋk-sowēnəl kos pūwəmtaste, top ātane taw palte χuľtsət.
#hu: Bár fejbőrénél megragadta, csak a hajából maradt nála [egy csomó].
#en: Although she grabbed him by the head skin, only some hairs remained in her hand.
āpśťēt jol χottaľ ta rāγmatas, jol χottaľ ta śaltəs.
#hu: Öcsikéje ím elsüllyedt, valahogy lemerült.
#en: Her little brother had sunk, you see, somehow he had submerged.

ja-ti, tistim, wōślim ēl-jōmantas.
#hu: És most szomorkodva, búslakodva továbbindult.
#en: And now sadly, gloomily she went on.
ta-kos sunsiγlaχti , wassiγ āpśťēt nēm-χōt at nāŋťi.
#hu: Hiába nézi, öcsikéje sehol sem látszik.
#en: However hard she looks, her brother cannot be seen anywhere.
jōms, jōms, puŋťe χotaľ ōli, sipe χotaľ ōli, ta jōmi.
#hu: Ment, mendegélt, feje merre van, nyaka merre van, [csak] megy (nem is tudja, merre megy).
#en: She walked and ambled, where is her head, where is her neck, she [just] walks (she does not even know where she is going.)
χosa jōms, wāťi jōms, akwmatērtn tūr wātan joχtəs.
#hu: Hosszú ideig járt, rövid ideig járt, egyszer csak egy tó partjához ért.
#en: She has walked for a long time, she has walked for a short time, finally she got to a lake shore.
ta-ťēm mat rēγŋ χōtal.
#hu: Oly nagyon meleg a nap,
#en: The sun is so hot,
χosa jōmimate rēγliγtawes, puwluŋkw noməlmatas.
#hu: hosszú járása közben (járván) kimelegedett, fürdésre (fürödni) gondolt.
#en: while walking she got hot, she thought of bathing.
tot jōmantimate akwmatērtn akw nē ľaľt jōmi.
#hu: Ott járván egyszer csak egy nő jön szembe.
#en: As she was walking there, a woman came from the opposite direction.
ta-kos sunsiγlite, aman χotťut?
#hu: Hiába nézi, vajon ki [lehet].
#en: It is no use to watch who that can be.
χōt wāśntame χuripa, akwaγ at χańśite.
#hu: Honnan (hol) ismerős, sehogy sem jön rá.
#en: She cannot figure out from where she knows her.
ta jim nēte taw palte joχtəs, lāwi:
#hu: A most jött nő hozzá jött, így szól:
#en: And now the woman has gone up to her and says:
– naŋ tit manər wārēγn?
#hu: — Te itt mit csinálsz?
#en: “What are you doing here?”

»manər wārēγm?
#hu: Mit csinálok?
#en: “What am I doing?”
– lāwi – amťťeriśəm tit jōmiγtēγəm.«
#hu: — mondja — Én, szegény, magamban járkálok itt.
#en: she says. “I, poor thing, am walking around by myself here.”

joχtəm nēte lāwi:
#hu: Az idejött nő így szól:
#en: The woman who has arrived says:
– ja-ta kāsmostāl ōlēγm, moś puwlimēn, moś jomasnuwēγ jēmtēγm.
#hu: — Lám, én kedvetlen vagyok, fürödjünk egy kissé ketten, kissé jobban leszek.
#en: “Well, I am in a bad mood, let’s bathe together, I am getting better.”

ta-kos at kāsaśas mōś-ne āγikwe.
#hu: Hiába ellenkezett (nem egyezett bele) a mos-asszony leánykája.
#en: The Mos Woman’s daughter tried to resist in vein (she did not agree).
worataχtēγ, worataχtēγ, akwmatērtn ta kāsaśas.
#hu: Vitatkoztak, vitatkoztak, egyszer csak beleegyezett.
#en: They argued, argued, suddenly she conceded.
āχwsalaχtuŋkwe ta patsiγ.
#hu: Vetkőzni kezdtek.
#en: They started to undress.
taw palte joχtəm nēte matarane wośkasasane, nāluw ta lajχatas.
#hu: A hozzá jött nő a holmiját elhajította, a partra dobta.
#en: The woman who has come to her threw away her things, she threw them on the shore.
mōś-ne āγikwe ōs āχwsalaχtas, witn nāluw ta minas.
#hu: A mos-asszony leánykája is levetkőzött, lement a vízbe.
#en: The Mos Woman’s daughter took off her clothes as well and went down into the water.
taw tūp nāluw patəs, ta nēte pāγ-kwālapas, mōś-ne āγikwe masnutəl* masapasane.
#hu: Alig ért a vízbe, a (másik) nő kilépett a vízből, felöltötte a mos-asszony ruháit (felöltözött ruháival).
#en: Hardly did she get into the water, the (other) woman stepped out of the water and put on the Mos Woman’s clothes.
māśtər saχikwet, māśtər wājikwet, māśtər supťēne-kwālγane, tōrane pinwēsət, akwaγ mana tēləm nāj-ne, mana tēləm ōtər-ne!
#hu: Mesteri [módon készült] ruhácskáját, mester[be szabott] csizmácskáját, mester[be szabott] ruháit (ingét — övét), kendőit fölkötötte, egyszeriben milyen pompás (született) úrnő, milyen született fejedelemnő [lett belőle]!
#en: Her masterpiece little dress, her masterpiece boots, her masterpiece clothes (shirt and belt), her kerchiefs were put on by her, and she [became] a mighty lady, a born princess.

mōś-ne āγikwe pāγ-kwāləs, lāwi:
#hu: A mos-asszony leánykája kiment a partra, így szól:
#en: The Mos Woman’s daughter went out to the shore and says:
»ti nēkwe, ta-janit jomas wāren, am masnutanəm majen!«
#hu: „Te asszonyka, légy oly jó (tégy oly jót), add (nekem vissza) a ruháimat!"
#en: „You little woman, be so good and give [me] my clothes [back]!”

ta nēte lāwi:
#hu: A [másik] nő mondja:
#en: The [other] woman says:
– am masnutanəm tit-ti χujēγt, tānnəl masn!
#hu: — Itt hevernek az én ruháim, azokat vedd föl (azokkal öltözz föl)!
#en: „My clothes are lying there, put on those!”

mōś-ne āγikwe tuwľe āŋkwatas,
#hu: A mos-asszony lánykája odapillantott:
#en: The daughter of the Mos Woman glanced there:
nasaťi masnut χuripat āťimet, matər-mat sūlnəl wārim saχiriśt, sāltnəl wārim wājriśt.
#hu: semmiféle ruhaforma sincs [ott], [csak] vala,- miféle kéregből készült ócska suba, háncsból készült ócska csizma.
#en: there are no clothes like things [there], [only] some shabby birch bark coat and some shabby bast boots.
mōś-ne āγikwe lāwi:
#hu: A mos-asszony leánykája mondja:
#en: The Mos Woman’s daughter says:
»am tānanəl χomos masijanəm?!
#hu: „Én ezekbe hogy öltözzem föl?!
#en: “How could I put on these?!
man alpin rōwne χuripat, alpim puľiγ-ńiľtalawe.«
#hu: Hiszen a te testedre illők, az én testemet összesebzik."
#en: These fit your body, they will chafe my body.”

ta-kos pōjkəste, ta-kos pōjkəste, atiŋ kāsaśas.
#hu: Hiába kérte, hiába kérte, csak nem adta vissza (nem egyezett bele).
#en: She begged and begged in vein, she did not give them back (she did not concede).

»χuń-kos ťēŋənt χanaślan χūriγ-sowťem tajim majen!«
#hu: „Akkor a gombodra erősített zacskómat add [ide nekem]!"
#en: “Then give [me] my sewing kit attached to your button!”

ań por-ne ťēŋnəŋ tāγəl ta manəmtaste, mōś-nēkwe taw palte ta wośkasaste, lāwi:
#hu: Most a por-nő gombbal együtt letépte, a kis mos-nőnek dobta, mondja:
#en: Now the Por Woman tore it off together with the button and through it to the small Mos Woman, she says:
– am manər wārēγəm, wojēln!
#hu: — [lásd], Én mit csinálok (milyen nagylelkű vagyok), vedd el!
#en: „[You see], what I am doing (how generous I am), take it!”

mōś-nēkwe ta konipal jomas ńoχs masnut, ūj masnut masəs, wōwta jārmak pinəs.
#hu: A kis mos-nőcske még jobb nyuszt ruhát, hód ruhát öltött, vékony selymet kötött a fejére.
#en: The small Mos Woman put on even better marten clothes, beaver clothes, she tied thin silk on her head.
por-ne lāwi:
#hu: A por-nő így szól:
#en: The Por Woman says:
– ta masnutan ānəmn majēn, tijijan wojen!
#hu: — Azokat a ruháidat add nekem, ezeket vedd el!
#en: “Give me those clothes of yours , take these!
ań-mūnt amťi wos jōχtasləm, at wāγləm! – por-ne lāwi.
#hu: Előbb én magam forgathattam volna ki, [de] nem tudom (tudtam), — mondja a por-nő.
#en: I could have turned them inside out just now, [but] I cannot (could not)” – says the Por Woman.

māń mōś-nēkwe nēmatər at lāwəs,
#hu: A kis mos-nőcske mit sem szólt.
#en: The little Mos Woman did not say a word.
ēlaľ ta jommtasiγ.
#hu: Mentek tovább.
#en: They went on.
por-ne lāwi:
#hu: A por-nő így szól:
#en: The Por Woman says:
– ūsəŋ ōtər ōjkaγ, tōnton ōjkaγ pāwəln nēγlimēn, naŋ taχ – lāwi – tōnton ōjka piγ ńāl liγ, naŋ tuw-konsiγtaχten, am taχ os ūsəŋ ōtər ōjka piγ ńāl liγ, tuw-konsiγtaχtēγəm.
#hu: — A városi fejedelem-öreg, a tonton-öreg falujában megjelenünk, te majd — mondja — [ami] nyilat a tonton-öreg fia lő ki, azt vedd föl, én meg majd [ami] nyilat a városi fejedelem-öreg fia lő ki, azt veszem föl.
#en: “[When] we reach the village of the Old Prince of the Town, the village of Old Tonton, you should – she says – pick up the arrow shot by Old Tonton’s son, and I shall pick up the arrow shot by the son of the Old Prince of the Town.”

māń mōś-nēkwe lāwi:
#hu: A kis mos-nőcske mondja:
#en: The little Mos Woman says:
»ānəmn akwχuripa.«
#hu: „Nekem mindegy."
#en: “It’s all the same for me.”

ta jōmēγ.
#hu: Mennek.
#en: They go on an on.
toχ jōmimatēn ūsəŋ ōtər ōjka, tōnton ōjka pāwəln ta nēγləsiγ.
#hu: Amint így mennek (így menésük közben) megpillantották a városi fejedelem-öreg, tonton-öreg faluját.
#en: While walking, they caught sight of the village of Old Prince of the Town, the village of Old Tonton.

ūsəŋ ōtər ōjka piγ lāwi:
#hu: A városi fejedelem-öreg fia így szól:
#en: The son of the Old Prince of the Town says:
– χotəl jōmne nēte ńōti?
#hu: Melyik (honnan járó) nő szép?
#en: Which (from where coming) woman is beautiful?
tōnton ōjka piγ lāwi:
#hu: A tonton-öreg fia mondja:
#en: Old Tonton’s son says:
– jujəl jōmne nēte ńōti.
#hu: — A hátul járó nő szép.
#en: “The woman walking in the back is beautiful.”

ań por-ne mōś-nēte sārtən ta puwmtaste.
#hu: Most a por-nő a mos-nőt előre taszította.
#en: Now the Por Woman pushed the Mos Woman forward.
ūsəŋ ōtər ōjka piγ ōs os-ta lāwi:
#hu: A városi fejedelem-öreg fia ismét mondja:
#en: The son of the Old Prince of the Town says again:
»χotəl jōmne nēte ńōti? «
#hu: „Melyik nő szép?"
#en: “Which woman is beautiful?”

tōnton ōjka piγ lāwi:
#hu: A tonton-öreg fia így szól:
#en: Old Tonton’s son says:
– sārtən jōmne nēte ńōti.
#hu: -- Az elől járó nő szép.
#en: “The woman walking in the front is beautiful.”

por-ne mōś-nēte ōs juwľe ta puwmtaste.
#hu: A por-nő a mos-nőt (most) meg hátra taszította.
#en: The Por Woman pushed the Mos Woman back [now].
mōś-nēkwe lāwi:
#hu: A mos-nőcske Így szól:
#en: The little Mos Woman says:
»manər tujaślaχtēγn?!«
#hu: „Mit lökdösődsz?!"
#en: “Why are you pushing me about?!”

tuwl piγiγ potərtēγ:
#hu: Akkor a két fiú így szólt:
#en: The two sons said:
 – ńāləl liγaγmēn,
#hu: — Nyíllal lövünk [felétek].
#en: We are shooting [towards you].
χotťutmēn* sōtəŋ, ńōtne nēte taχ tuw-konsiγtaχti.
#hu: Amelyik kettőnk közül szerencsés, [annak a nyilát] veszi föl a szép nő.
#en: The arrow of the lucky one out of us will be picked up by the beautiful woman.

tōnton ōjka piγ ńāl śēltəmtas.
#hu: A tonton-öreg fia kilőtte a nyilát.
#en: Old Tonton’s son shot his arrow.
ań por-ne nomsi: tel, ūsəŋ ōtər ōjka piγ ńāl.
#hu: Most a por-nő azt hiszi, hogy valóban a városi fejedelem-öreg fiának a nyila,
#en: Now the Por Woman thinks it is the arrow of the son of the Old Prince of the Town,
tuw ta lakwi.
#hu: odaugrott.
#en: she jumped there.
ūsən ōtər piγ ńāl śēltəmtas os mōś-nēkwe tuw ta lakwəltas.
#hu: A városi fejedelem-öreg kilőtte nyilát, a mos-nőcske pedig odalépett.
#en: The son of the Old Prince of the Town shot his arrow and the little Mos Woman stepped there.

ta ōlmiγtasət.
#hu: Ím éldegéltek.
#en: They lead a quiet life.
χosa ōlsət, wāťi ōlsət, māń mōś-nēkwe piγ ōńśəs.
#hu: Hosszú ideig éltek vagy rövid ideig éltek, a kis mos-nőcske fiat szült.
#en: They lived for a long time, they lived for a short time, the little Mos Woman gave birth to a son.
ōlimatēn por-nēte lāwi:
#hu: Miközben így éldegélnek (éldegélvén) a por-nő így szól:
#en: While leading a quiet life, the Por Woman says:
– ti nēkwē, juw-ťe jalnuwamēn.
#hu: — Asszonykám, [mi lenne] ha hazamennénk?!
#en: “My little woman, why don’t we go home?!”

mōś-nēte lāwi:
#hu: A mos-nő mondja:
#en: The Mos Woman says:
»am jalnē-ma at ōńśēγəm.
#hu: „Nekem járó földem (olyan föld, ahova visszatérhetnék) nincsen,
#en: “I do not have a land to go to,
am sawəŋ-kann jalēγəm.
#hu: én a temetőbe megyek.
#en: I am going to the cemetery.
naŋ juw jalne mā ōńśēγn, ta jalēγn!«
#hu: Neked van visszatérő földed [te csak] menj!"
#en: You have a land to go back to, go!”

por-ne lāwi:
#hu: A por-nő így szól:
#en: The Por Woman says:
– χottaľ jalne mā ōńśēγn, akwjot jalimēn!
#hu: — Valahova menő földed van, menjünk együtt!
#en: “You do have a land to go to, let’s go together!”

χolitaniγ jēmtəs,
#hu: Reggelre virradt.
#en: It dawned.
mōś-nēkwe akite nopəl lāwi:
#hu: A mos-nőcske így szól ipához:
#en: The little Mos Woman says to her father-in-law.
»am ūnttalaχtuŋkwe jaluŋkwe ta-kos taŋχēγəm, at wērmēγəm.«
#hu: „Én hiába akarok temetőbe menni, nem tudok."
#en: “However strongly I want to, I cannot go to the cemetery.”

akite lāwi:
#hu: Az ipa mondja:
#en: Her father-in-law says:
– tamľe mat wārmaľ ōńśēγn. manriγ at jalēγn, mān mat χuń puwiluw.
#hu: — Ha valami olyasmid van (ahova menni akarsz), miért nem mész, mi nem tartunk vissza.
#en: “If you have some place (to visit), why don’t you go, we won’t keep you back.”
»jijimamēn, āpśiťem akw māt χuľtəs, tuw jalēγəm.«
#hu: „Ha már indulunk (ketten indulván), öcsikém ott maradt egy helyen, oda megyek".
#en: “If both of us are leaving, I am going to the place where my little brother was left.”

sunəl śōpitawes, ta minmiγtasiγ.
#hu: Szánnal fölszerelték, elindultak.
#en: They got a sledge and they left-
joχtəm mātēn joχti, por-ne lāwi:
#hu: Jött földjük (ahonnan jöttek) következik, a por-nő így szól:
#en: As the land they are coming from is approaching, the Por Woman says:
– ānəm taχ ul χuľēln, juw akwjot minimēn.
#hu: — Ne hagyj el majd engem, menjünk együtt vissza!
#en: “Do not leave me, let’s go back together!”

mōś-nēte ēlaľ ta minas por-nēte χōntam mātēt, tūr wātat ta χuľtəs.
#hu: A mos-nő előre ment, a por-nő a találkozó (talált) helyén, a tó partján maradt.
#en: The Mos Woman went forward, the Por Woman stayed at the meeting place (found place) on the lake shore.
χosa minas, wāťi minas, āpśite χuľtəm mān nēγləs:
#hu: Hosszú ideig ment [a mos-nő], rövid ideig ment, feltűnt az a hely, ahol öcsikéje maradt:
#en: She [the Mos Woman] walked for a long time, she walked for a short time, the place where her little brother was left appeared:
koliγ sūmjaχiγ ūnlēγ.
#hu: ház és csűr áll ott.
#en: there was a house and a barn.
akwaγ ākariγn śāśiγn puruŋkw woratawe tuw joχtəs.
#hu: Komondor és szelindek akarta folyton megmarni, úgy ért oda.
#en: Wild angry dogs with long ears kept biting at her as she was approaching.
jun akw nē ľāγalame sujti:
#hu: Bent egy asszony beszéde hallik:
#en: She can hear a woman saying from the inside:
– ānəmn ērne χōtpa-ťe joχtəs, tūjte, jāŋťe ńoluwjēn, juw tārmatelēn!
#hu: — Ha nekem tetsző valaki jött, havát-jegét nyaljátok le, engedjétek be!
#en: “If someone whom I like has arrived, lick off her snow and ice and let her in!”

tūjte, jāŋťe ńoluwjawes, juw-puwtmawes.
#hu: Havát-jegét lenyalták, beengedték.
#en: They licked off her snow and ice and let her in.
āpśťēte muli pālt ūnli; nasaťi, mōlal akw same takwi pāliγ kāralame.
#hu: Öcsikéje az áldozóhelyen ül; úgy látszik, nemrég egyik szemét kikaparták.
#en: Her little brother is sitting at the offering place; it seems one of his eyes has recently been scratched out.
mis-nēn, nasaťi, wojima.
#hu: Bizonyára egy tündér vette magához (ő szabadította ki a mocsárból).
#en: Probably a fairy has looked after him (she rescued him from the marsh)
taw man luwəŋ sāte, ńōwľəŋ sāte tōwlənēγ ōləs.
#hu: Ő [a mos-nő] csontos hete, húsos hete beteltéig volt ott.
#en: She [the Mos Woman] was there until the end of her bony week, her meaty week.
mis-ne lāwəs:
#hu: A tündér így szólt:
#en: The fairy said:
– am luwəŋ sātəm, ńōwľəŋ sātəm ta tōwləs, minne mā-ťe ōńśēγn, ta minēγn, āťim-ťe, ta ōlēγn!
#hu: — Csontos hetem, húsos hetem letelt, ha menő földed van (ha van hova menned), menj, ha nincs, maradj!
#en: “My bony week, my meaty week has ended, if you have a land to go to, go, if you do not have one, stay here!”

māń mōś-nēkwe lāwi:
#hu: A kis mos-nőcske mondja:
#en: The little Mos Woman says:
»am minēγəm«.
#hu: „Megyek".
#en: “I am going.”

ōwle nāŋktal χosa ānasəl śōpitawes, χansaŋəl, jāŋkəl ťērwes, wōwta jārmakəl, wōwta nujəl māńiγtawes, ta minmiγtas.
#hu: Végeláthatatlan szánkaravánnal látták el, tarkával (tarka rénszarvassal), fehérrel fogták be (a szánokat), vékony selyemmel, vékony posztóval göngyölték be, elindult.
#en: She was provided with an endless caravan of sledges, with dappled, with white [reindeer] were [the sledges] harnessed, she was rolled up in thin silk and thin cloth, she left.
por-nēte χōntam mātēn joχtəs.
#hu: A por-nő találkozó helyére ért.
#en: She got to the meeting place of the Por Woman.
ta ūrχati, akwmatērtn toχ ūrχatime ti joχtəs.
#hu: Vár, egyszer csak, miközben így vár, [a por-nő] megérkezett.
#en: She is waiting and while waiting like that, she [the Por Woman] appeared.
por-ne lāwi:
#hu: A por-nő így szól:
#en: The Por Woman says:
ti-nēkwe, akin ūs jōχtaŋkwe naŋ manarəl majwēsn?
#hu: — Asszonykám, neked mit adtak ipad városát körülkeríteni?
#en: “My woman, what were you given to encircle your father-in-law’s town with?”

»am, – lāwi , – akim ūs joχtaŋkwe ťēr-kwālγəl majwēsəm.
#hu: „Engem — mondja — ipam városát körülkeríteni vaskötéllel ajándékoztak meg.
#en: “I – she says – was given an iron rope to encircle my father-in-law’s town with.
os naŋ os manarəl majwēsən akin ūs jōχtaŋkwe?«
#hu: Hát téged meg mivel ajándékoztak meg ipad városát körülkeríteni?"
#en: And you, what were you given to encircle your father-in-law’s town with?

– am, – lāwi, – akim ūs jōχtaŋkwe sālt-kwālγəl majwēsəm.
#hu: — Engem — mondja — ipam városát körülkeríteni háncskötéllel ajándékoztak meg.
#en: “I – she says – was given an bast rope to encircle my father-in-law’s town with.”
ōs por-ne lāwi:
#hu: A por-nő ismét így szól:
#en: The Por Woman says again:
– akin taχsuŋkwe manarəl majwēsən?
#hu: — Ipadnak lesiklani mit kaptál?
#en: “What did you get for your father-in-law to slide down with?”

»am, – lāwi, – akim taχsuŋkwe arγin pūtəl majwēsəm.
#hu: „Én — mondja — ipamnak lesiklani rézüstöt kaptam.
#en: “I – she says – got a copper cauldron for my father-in-law to slide down with.
naŋ os manarəl majwēsn?«
#hu: Te mit kaptál?"
#en: What did you get?”

– am, – lāwi, – sūľi-pūt pāləl majwēsəm.
#hu: — Én — mondja — egy fél cserépfazekat kaptam.
#en: “I – she says – got half of an earthen pot.
naŋ, – lāwi, – manarəl śōpitawēsn?
#hu: Téged — mondja — mivel szereltek föl?
#en: What – she says – were you provided with?”

»am, – lāwi, – χansaŋəl jāŋkəl śōpitawēsəm.
#hu: „Engem — mondja — tarkával, fehérrel láttak el,
#en: “I was provided with dappled and white,
wōwta nujəl, wōwta jārmakəl mastuwēsəm.
#hu: vékony posztóval, vékony selyemmel öltöztettek fel.
#en: I was dressed in thin cloth and thin silk.
naŋ os manarəl mastuwēsn, mūjləptawēsn?«
#hu: Hát téged mivel öltöztettek föl, mit kaptál nászajándékba?"
#en: What were you dressed in what did you get as a dowry?”

– am, – lāwi, – kāsewiγtəl, tūrχuliγtəl ťērwēsəm, χōwt-sow, nāŋk-sow χurpəŋ tāγləl mastuwēsəm.
#hu: — Nekem — mondja — keszeget, kárászt fogtak be, erdei fenyő kéregből, szurokfenyő kéregből való ruhát adtak rám.
#en: “I – she says – was given two rudds and two crucians, I was dressed in clothes made of the bark of Scots pine, of pitch pine.”

ta minmiγtasiγ akwjot.
#hu: Elindultak együtt.
#en: They started off together.
pāwəln nēγləsiγ, por-ne ta rōŋχi:
#hu: Meglátták a falut, a por-nő így kiált:
#en: As they caught sight of the village, the or woman shouts out:
– tōnton ōjka piγ, wit-wōŋχa pasaten,
#hu: — Tonton-öreg fia, vizesgödröt áss:
#en: “Old Tonton’s son, dig a water pit:
kāsewaγəm, tūrχulaγəm ti sākapēγ!
#hu: keszegeim, kárászaim megfulladnak!
#en: my rudd and crucian suffocate!”

tōnton ōjka piγ wit-wōŋχa pasatas.
#hu: A tonton-öreg fia vizesgödröt ásott.
#en: Old Tonton’s son dug a water pit
tuw joχtasiγ, ań tūrχulaγe, kāsewaγe jolaľ ta taγasiγ.
#hu: Odaértek, most két keszege, két kárásza lebukott [a gödörbe].
#en: They got there, now her two rudds her two crucians plunged [into the pit].
sunane tot ta χuľtiγpasət.
#hu: Szánjai ottmaradtak.
#en: Her sledges were left there.
juw-joχtəsiγ, akijaγēn ūs χartuŋkwe patsiγ.
#hu: Hazaértek, apósaik városát húzni kezdték.
#en: The got home and started to pull the town of their fathers-in-law.
ūsəŋ ōtər ōjka ūs χartuŋkwe patəs, ťēr kwāliγ ūse akwaγ nas tōŋγi.
#hu: A városi fejedelem öreg a városát húzni kezdte: vaskötél-városa egyre csak peng.
#en: The Old Prince of the Town started to pull his town: his iron rope town kept clinging.
tōnton ōjka ūs χartuŋkwe patəs akwaγ sālt kwālγe ta tōlli.
#hu: A tonton-öreg kezdte húzni városát, háncskötele ím elszakad.
#en: Old Tonton started to pull his town, well, his bast rope was torn.
ūsəŋ ōtər ōjka taχamti, arγin pūtet akwaγ ēla totawe.
#hu: A városi fejedelem-öreg lesiklik, rézüstje egyre tovább csúszik (vitetik).
#en: The Old Prince of the Town slides down, his copper cauldron slides on.
tōnton ōjka taχamti, sūľi-pūt pālēt sip koťəľn at joχti.
#hu: A tonton-öreg lesiklik, fél cserépfazeka a lejtő közepéig sem jut el.
#en: Old Tonton slides down, his half earthen pot cannot get as far as half of the slope.

toχ ōlimatēn māń mōś-nēkwe piγriśaťēťe kolkant χājtiγtimate lāwi:
#hu: Így éldegélvén a kis mos-nőcske fiacskája a padlón szaladgálván így szól:
#en: While living like that, the little Mos Woman’s son says running about on the floor:
»sasiγťem kolt ńāl pāγľe liγləm, nas lūratāli, nālwaľ liγləm, nas lūratāli!
#hu: „Nagybácsikám házában [ha] a nyilat befelé lövöm, csak cseng, [ha] az ajtó felé lövöm, csak cseng.
#en: “Shooting my arrow towards the inside of my uncle’s house, it clings, shooting it towards the door, it clings.
ōpariśəm kolt nālwaľ liγləm: χopləχ, pāγľe liγləm: χopləχ!
#hu: Nagyapám házában [ha] befelé lövöm — kopp, [ha] kifelé lövöm — kopp!"
#en: Shooting my arrow towards the inside of my grandfather’s house, it knocks, shooting it towards the door, it knocks.”

ōpariśe lāwi:
#hu: Nagyapja mondja:
#en: His grandfather says:
– ti śoləŋ sasiγkwe ōśmən, χōntluŋkwe jalēw!«
#hu: — [Mivel] ilyen gazdag bácsikád van, hadakozni megyünk.
#en: “As your uncle is that rich, we are going to fight.”

māń mōś-nēkwe ľūńśaltaχtas, kon-kwālapas,
#hu: A kis mos-nőcske sírni kezdett, kiment.
#en: The little Mos Woman started to cry and went out.
por-nēte lāwi:
#hu: A por-nő kérdi:
#en: The Por Woman asks her:
– ti-nēkwe, manriγ ľūńśēγn?
#hu: Asszonykám miért sírsz?
#en: My little woman, why are you crying?
»piγriśəm lāwəm māγsəl, akim ōjka χōntluŋkwe minuŋkwe lāwi āpśiťem palt.«
#hu: „Fiacskám beszéde miatt, apósom azt mondta, hogy hadba vonul öcsikém ellen."
#en: “Because of my little sons words, my father-in-law said he was going to fight against my little brother.”

– naŋ ti-nēkwe, ētposiγ, χōtaliγ jol-ālmajēγn, pāl-ōwəln χanuwjaptēγn, akwaγ at mini.
#hu: — Te, asszonykám a holdat és a napot emeld le, akaszd az alvópad végéhez, akkor nem megy!
#en: “Hey, my woman, take off the Moon and the Sun, hang them on the end of the sleeping place, and so he won’t go!”

māń mōś-nēkwe ētposiγ, χōtaliγ jol-ālmajasaγe, takwi pāl-owlēn χanuwjaptəsaγe.
#hu: A kis mos-nőcske leemelte a napot és a holdat [az égről], a maga alvóhelyére függesztette.
#en: The little Mos Woman took the Sun and the Moon off [the sky], and hung them on her sleeping place.
ūsəŋ ōtər ōjka kon-kwāli, ta-kos ľēŋktalaχti, kātəl puwne mā at χōnti.
#hu: A városi fejedelem-öreg kimegy, hiába tapogatózik, kézzel fogható helyet nem talál.
#en: The Old Prince of the Town goes out, he is feeling about in vein, he cannot find a place to hold onto.
juw-śalti, lāwi:
#hu: Bemegy, így szól:
#en: He goes in and says:
māń māχəm akw lātəŋ māγəs ta-χurip tūlmaχət ta, ētposiγ, χōtaliγ jol-wisanəl, śar turman, samt pumn pēľalaŋkwe woratawet, nas mowińtēγəm.
#hu: — A fiatal háznép egy szó miatt ilyen tolvaj, a holdat és a napot elvitte, nagyon sötét van, sok fű akar szurkálni, én csak nevetek.
#en: “The young relative became such a thief due to a word, she took the Moon and the Sun, it is very dark, a lot of grass blades want to prick me, I am just laughing.”

māń mōś-nēkwe kon-kwāltapasaγe, nōχ-χanuwjaptasaγe.
#hu: A kis mos-nőcske kiment, visszaakasztotta [a napot és a holdat].
#en: The little Mos Woman went out, she hung them back [the Sun and the Moon].
ań a ōlēγət, ań ta śuńēγət.
#hu: Még ma is élnek, ha meg nem haltak.
#en: They are still alive if they have not died.